Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1970-10-10
r "i Az élet- és munkakörülmények javításában a pártszervezetek kezdeményező szerepet töltenek be. Ezt bizonyítja — többek között — a munkásosztály helyzetét elemző széles körű kerületi felmérő munka is. A vizsgálat során felvetődött kérdések többségére válaszoltak, a helyi feladatok megoldására konkrét intézkedési terveket készítettek, másokat a kerületi és felsőbb pártszerveknek jeleztek. A pártbizottság tapasztalata, hogy a kitűzött feladatok végrehajtása megfelelően halad, s erről a párt- és állami vezetés a dolgozókat rendszeresen tájékoztatja. Dolgozóink az irányító hatóságoktól határozottabb, következetesebb vezetést, bátrabb kockázat- és felelősségvállalást igényelnek. A helyi vezetőktől az erkölcsi és anyagi ösztönzők összhangjának jobb biztosítását várják. A párt gazdaságszervező és ellenőrző munkája A gazdaságszervező és ellenőrző munka az új követelményeknek figyelembevételével tartalmában és módszerében is változott, tovább fejlődött a munkamódszer, munkastílus. Erősödtek a politikai eszközök, módszerek, melyek elsősorban meggyőzéssel, a beszámoltatások tartalmának és helyes formáinak kialakításával váltak hatékonyabbá. A vállalatok, intézmények pártbizottságai, pártszervezetei hathatós segítséget adtak a gazdasági vezetésnek a reform sikeres bevezetéséhez, ösztönözték őket az újszerű feladatok elvégzésére. Testületi üléseken több olyan gazdasági kérdést tárgyaltak, melyek a mechanizmus bevezetését és működését segítették elő. Éltek az ellenőrzés jogával, számos kezdeményezéssel, javaslattal segítették a helyi intézkedéseket. Többségük helyesen értelmezi irányító, ellenőrző és segítő szerepét. Felismerték, hogy az adott helyzetben a pártszervezetek tevékenysége csak a megfelelő elemzés és a súlyponti feladatok meghatározása útján válhat hatékonnyá. A beszámoltatások színvonalában és tartalmában a pártbizottságok, csúcsvezetőségek területén nagyobb az előrelépés. Jelentős a fejlődés az alapszervezetekben is, néhány területen azonban az egzisztenciális függés, a felkészültség hiányosságai stb. miatt előfordul még a gondok, problémák elkendőzése és a gazdasági vezetés hibái bírálatának hiánya. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének kezdetén tapasztalható volt, objektív okokból is, hogy egyes pártszervezetek — pl. Posta, KÉV, KFKI — a kelleténél nagyobb operativitást, felelősséget vállaltak. Az állami vezetés erősítésével csökkent az operativitás, javult a politikai munka. A meglevő problémák ellenére a beszámolási időszakban a párt-, állami és tömegszervezeti vezetés együttműködése fejlődött. A pártszervezetek figyelembe veszik a gazdasági vezetők önállóságát, az egyszemélyi vezetésből adódó felelősséget. A gazdasági vezetők egyre jobban érzik, hogy döntéseik nemcsak műszaki-gazdasági, hanem politikai következményekkel is járnak, éppen ezért fokozottabban igénylik a pártszervezetek, a dolgozó kollektívák észrevételeit, javaslatait intézkedéseik előtt, s részt vesznek a meggyőző, felvilágosító munkában is. Szorosabb együttműködés és koordináció valósult meg a párt- és a tömegszeivezetek között is. A gazdasági mechanizmus reformja szükségszerűen előtérbe állította, a Politikai Bizottság határozata pedig egyértelműen tisztázta a szakszervezeti szervek szerepét, tevékenységét. Az érdekvédelmi funkció gyakorlása mellett egyre inkább helyére kerül a termelést segítő, szervező munka, a dolgozók tájékoztatása, a lehetőségek és igények reális összhangjának hangsúlyozása. 11 ' yfyfo ....................... ...................... _........................ HBHBBBHHHHKSBESSSSSESSSSSiMHSSSaaSS L _J
