Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/7)
1959-11-25
-------------------------------------hím 1^11 • 1 1 -----------”----------m . > ti 7. nevelni aK embereket az intene tokon belül* Ez a kutatólntézetekre tartozik* Ezért .minden párttitkár ás Igazgató elsősorban "eleiős. I Akadályozna a munkát a kutat dintó z© tefc nem nww felele, aoa szakrzvríi irányítása. Az, hogy hova tartozzam a; . ki irányítsa, Ez a 1 felsőbb vezetés hibája. Szükséges a kevés témáiéivá tél, az J?Q-6o témával való fo ;lalkozós elsekály esi ti a munkát, ez nem jé. A jé témákon kívül azonban olyan témák is kellenek, amik két-három év múlva válnak aktuálissá. Intézetükben vannak olyan témák, amiknek eredmény a isár most szükséges volna, de a végrehajtásban akadályozva vannak. Szükséges tehát, hogy amikor a téma kezd aktuálissá válni a gyakorlat számára, ak or az intézet fel legyen készülve. Az ilyen témáknál fontos tehát, hogy m le yen beszámoltatási kötelezettség, csak azután,amikor valóban megkapja a kutató, Sse-ftinte a téma akkor van befej enré', amikor a zárójelentés «ikészül, de ez még nem teljes munka, Tavaly volt ilyen tapasztalatuk, amikor a kutató aki á-3 évig foglalkozott a témával, elkészítette a sáréjelentést. Amikor a témát kiadták mevalósításra, ezt a kutatót szakértőként meghívták a tervezők és kivit előzők móllá, mert amikor a tervezők megkapták a témát, nem tudtak Tele mit kezdeni * /Azt kellene tehát a feladatoknál kitűzni, hogy a kutatási tárnák m legyenek befejezve a zárójelentéssel, hanem a kutató a gya/ körlati megoldásra is rá legyen állítva ás az intézményesen biz- I tositva legyen. Viszont erre jelenleg nincs lehetőség* Olyan kapkodás és túlterheltség van, hogy őzt nesa tudják csinálni. felvetődött az intőitek belső átszervezésének kérdése, Amikor ezek az intézetek létrejöttök, rendszerint ogy-e y egyetem, vagy professzor mellett hozták ezeket létre. Azóta'kinőttek az egvetemk keze alól* Most megfelelő szabad keretet kelle.no adni az intésetéknefc, ho j ne lágyénak lekötve a státusz és béralap kérdésében* A hatósági jellegű munkára szerinte is szükség vaui, Est mutatja a d« aS gazdaság példája, ahova sok gép-nem került ki, mert nem voltak üzembiztosaié* Szükség van tehát erre a munkára. A baj csak az, hogy az intézeteknél ez a munka a tudományos munka rovására ®®£2> Erre k.b 80 r>-ot fordítanak, míg a tudományos munkára csak SO.^-ot. Azt mondják például, ho/ a vető épnél a lo éve azzal foglalkozó kutató jobban tud minősíteni, mint aki most lett rááll! tva. Ez igaz, de ne .a helyes, hogy az idejének a jórészét ez köss® la, nem pedig a továbbftjlösztés * Sovinizmusról volt azó az egyes kutatóintézetek ás egyes válla( latok között * Ez nemcsak az Intézmények, d® sokszor az ogyes szaktormotokén dolgozó s2afcomberok között is megvan. Ez tipikus kapitalista munkamódszer, amikor még a kenyérért baroölni .kellett. Piám arra törekszik a kutató, hogy az eredményeket továbbfej lösszé. hanem minden erejét arra fordítja, hogy bebizonyítsa: ja másik milyen, x’osszul dolgozik, ífi.ucs meg a kollektív lendület, a szocialista munkás tilfcs, a szál Inni együttműködés. Itt megint az intézetek gazdasági éo pártvozetélnek a feladatai jönnek előtérbe, feladatuk, hogy ezeket leszereljék. JO
