Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/7)
1959-11-25
* 0 a. ?!?SÍÍ| káehegyretaenő harcok folynak saját területükön is, a aezöbSía I^L SifvSS6^^?55 v-ia* h?5l tfbiaonyitsák, a másik milyen ou a ús ők milyen ososak. /ig/azai kell arra, ho az ui értelmiig ne vegye át ezt a munkás tilust. 1 L J [Akadályozza u kutatóintézeti munkát a vezetés Máh-yossára* A kutatót íionM f m,ii.i2tt;riuJi0a tartozik, a mini sztár inának \aás a názőp°iiv « nint az övék, azt a mindérniapi operatív problémák árdeklik [Knnok következtében a kutatóintézetet is ebbe ti irt'v*lr visS jjOlyan problémákat adnak, amiket Mk k kellőn* midizni, de nem* perik a fe*exSpséget vállalni. Ez az operatív munka irányába való (eltolódás, szűklátókörű séf nagyon helytelen* Pólóéul az Intézetük fejlesztési tervit megcsinálták, de mindig lelövik, holott a mezőgazdasági rzocialista átszervezése, gépenitos© most kezdődik* B*«n a téren nem tudnak előbbre merni. Olyan luxus is van, hogy a háromezer forintos fizetést' kutató* lf± víei;t®t“5k söfeódmurkát mert, legfeljebb hárem kutatóra van •ű7 segédmunkás, holott fordítva kellene lenni. Sokszor szerkezeti, vagy apró-cseprő munkákat végeznek a kutatók, például mint W traktor kivezetoao, vagy egy gép be ozat ály ozás a, libben az irányban aem tudnak alőbbremennl, mórt itt is szűklátókörűi? ég von, Megfelelő segédszemélyzetre van szükség a kutatók részóra. szakmunkásakra én laboránsokra* * A kombinált napirántura nagyon jó javaslat. Baj, hogy a kutatóintozetek ezt nem tudjak keresztülvinni, Erről beszélgettek mér a Szovjetunió ■aaőgaad^sági. akadémiájának elnökével is. aki szintáa helyeaaek tartané ezt a törekvést, asú mondta, ha a Szovjetunió felé fordulunk ilyen késósáéi, ő ezt támogatná. J Eszerint az illető ©spiráns itthon végezné a kísérleteket 1-2 hónapra kimernie külföldre. Azért is helyes- ez, mert vannaá olyan területek, ahol nincsenek hazai konzultánsok. Van olyan ember aki a maga területén úgy bedolgozta magét, hogy sokszor Ő a lL- jobo az országban. Azért is szükséges lenne külföldi tudósok melle beosztani az ilyen embereket, akiktől tényleg tanulhatná-D.Ö 1c • Foglalkozik azzal a k'-rdéasol, hogy a tervezés irányába húznak a kutat ók. ,£1. az egyik kutatójuk foglalkozott agy pótkocsi típus minőaégvizagálat 'val• A tarverő őzért valami 12o ezer "oriutot kapott. A vizsgálatnál viszont állandóan hibákat találtak. P vizagálat törtért fcb, a kutató igen sok javaslatot tett, ssinte átalakították a pótkocsit. Búnak a kutatónak ma már -tokkal tóob érdem* van, mint a tervezőnek, de Őt nem honoráljdk, 6 mindig csak ostorozást kap, a másik pedig anyagi és srkölcsí elismerést, JSe még 13 vizsgálat után asm jó teljesen a pótkocsi. kz is mutatja, hogy kutatóink munkája n«a mindig van isögbeoaülve. Vigyázni kell azonban arra, nehogy misztifikálják ezt a munkát. Különösen vegyük figyelembe mindazt, ami tőlünk függ, az intézetek belső tartalékaitól, és no mindig csak másfelé mondjunk kritikát* Ezen az értekezleten túl sok volt a kritika. Tan azokon kívül azonban egy csomó kérdés, a mi kot a© la is hozunk ide, mert nem általános jellagüok. Tőgyük figyelőmbe, hogy a kutatóintézetek vezetőinek nagy része párttag, tehát felelősek a párttagok az intézetben folyó munkáért. * »'1 — m ■ i mmypy p lm mmmm m ■■ mi | ----------------------* :_____ ~~ ... . . - .........I _______!
