Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1984-04-25
i 1 ■ í i i- lo -magunkat jelentősebb rendezvényeiken. Megállapíthatjuk, hogy az Így kialakult szoros elvtársi-munkatársi kapcsolatok a gyakorlatban azt jelentik, hogy sok téma rövid utón megoldható. Mindemellett előfordul, hogy egy-egy gyár jelentősen eltér a vállalati tervben elfogadott főbb célkitűzésektől. Ilyenkor- egyeztető megbeszélésekkel közelitjük az álláspontokat a vezérigazgatói - gyárvezetői döntés előtt, ahol jelen vannak az érintett gyár és a vállalat párt- és tömegszervezeti vezetői. Ritka az ilyen szintre kerülő konfliktus és ezzel a i módszerrel mindkét fél számára megnyugtatóan rendezhető. Igénylik a taggyűléseken, vezetőségi üléseken történő megjelenésünket - elsősorban a PB titkárét - ennek azonban még nem tudtunk megfelelni. A koordinációs jog lehetővé teszi azt is, hogy a vállalati szintű jogosítványokkal rendelkező Igazgató Tanács, VSZB, VBKT, SZBT, Ifjúsági Parlament kommunista résztvevőit tanácskozásaik előtt összehívjuk az egységes álláspont kialakítása érdekében. Ezt a gyakorlatban nem oldottuk meg és nem is vált még eddig szükségessé. A jelentősebb vállalati szintű döntések kialakítása több fórumot érint, s egy újabb fórum beiktatása - figyelemmel a tagolt^ ságra és az időtényezőre - csak bonyolultabbá tenné az előkészítést. Ezt úgy hidaljuk át, hogy a vállalati négyszög tagjai kérik fel az általuk irányított testületeken, illetve koordinációs értekezleteken résztvevőket a helyi egyeztetés és felkészítés megoldására. Az egyeztetés megtörténtét igazolják, hogy a különféle fórumokon elhangzó felelős hozzászólások a vállalati célkitűzések elérése érdekében kívánatos gyári magatartásról is megalapozottan beszélnek. Az eves munkáik értékelése során minden esetben elemezzük ezirányu tevékenységünket és önálló napirendként pedig 1982. szeptemberben értékeltük a koordinációs munkát. Véleményünk szerint a koordinációs tevékenységünk tervszerűbbé, rendszeresebbé és tartalmasabbá vált; formáiban is gazdagodott a beszánolási időszakban. Elősegítette a XII. kongresszus és azt követő gazdaságpolitikai határozátokból adódó vállalati gazdasági és pártszerveze— ti feladatok egységes értelmezését, a közös cselekvés alapjául szolgáló határozatok, állásfoglalások és ajánlások kialakítását, a feladatok eredményes végrehajtásában történő pártszervezéti közreműködést. Hozzájárult egymás munkájának jobb megismeréséhez,az összehangoltabb munkavégzéshez, a vállalati szintű fórumok hatékonyságának növeléséhez, a gazdasági gondok és egyes személyi kérdések megoldásához is. Megállapítható, hogy a koordinációs tevékenységünk nem sérti a gyári pártszervezetek hatáskörét, azok rendezettek. A gyárak önállósága biztosított és az ott kialakított tervek, intézkedések, szabályzatok stb. a helyi pártszervezettel közösen kerülnek kialakításra. A káderhatásköri kérdésekben ők döntenek. Az eredményeket elismerve megállapítottuk, hogy a koordinációs munka a párt testületi munka legkiforratlanabb területe. Módszerében ez olyan irányba tolodott el, hogy a titkárok közötti személyes kapcsolatok különös jelentőséggel bimak, a munka döntő része a PB titkárra hárul. A testület többi tagja sokkal kevesebb információvei rendelkezik és igy 1 viszonylag kisebb érdeklődést tanúsított a koordináció iránt. Ezen változtattunk a kihelyezett PVB ülések szervezésével, valamint a VB tagok koordinációs feladatainak a meghatározásával. Felhívtuk PB tagjaink figyelmet is, hogy a gyárakban végzett gazdasági munkájuk során minden esetben beszélgessenek el a pártszervezet titkárával és tapasztalataikról tájékoztassak a VB-t. A PB tagjai közül - a gazdasági munkájuk miatt is -^-------------------------- ■! 1 M
