Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1976-01-28
Olyan feladatokat kell állitani a KISZ tagok elé, amelyek a párt politikáját érthetően jelképezik. Az utóbbi években határozott körvonalú periódusok jellemezték a KISZ munkáját. Az első periódus főleg az egyetemen, a szervezeten belüli továbblépést tartalmazza az uj működési és szervezeti szabályzat, ösztöndíj-tanulmányi- és vizsgaszabályzatok bevezetésével néhány strukturális változás is bekövetkezett. A hallgatói képviselők részvétele az egyetem, illetve a kar vezetésében, tehát az egyetemi demokrácia szélesitése együtt jár a KISZ szervezeten belüli demokrácia növekedésével. A második periódus az elsővel párhuzamosan is megtalálható, ez az üzemekkel, vállalatokkal, munkásfiatalokkal való kapcsolatkeresés /ipari tanulók konzultálása, ifjúmunkás- diák politikai vitakörök szervezése/, , bekapcsolódás a kiemelt népgazdasági célok megvalósításába /építőtáborok, fizikai társadalmi munkák/. C' A KISZ 1974-ben feldolgozta a KISZ KB 1974. áprilisi határozatát, mely - a konkrét személyre szóló megbízások rendszerével és az egy éves tagsági igazolvány bevezetésével - a legkézzelfoghatóbb, hatásos lépés a párt ifjúsági határozatának végrehajtására a KISZ-ben. A KB határozat előirtn, hogy az egyetemeken és a főiskolákon a szervezettség tükrözze a politikai aktivitást. A határozat első évében kb, 2 %-kal csökkent a hallgatók között a KISZ tagok száma. Az egyéni vállalások és értékelések növelték a KISZ politikai erejét, bár sok tanulókörben ez csak a polarizálódás szintjéig ment végbe. A szakszervezet ifjúsági munkája a fiatal oktatók, adminisztrátorok, fizikai dolgozók felé irányul. Az 197K évi választásoknál az előzőeknél nagyobb számarányban kerültek be 30 éven aluli fiatalok a szakszervezeti vezetésbe. Az elmúlt időszakban az összes lakások és lakáshitelokA87 lakás/ mintegy 70 %-át 35 éven aluli dolgozók kapták a Szakszervezet által irányított Lakásbizottság javaslata alapján. E korhatár még további leszorítására van szükség. A lakáshelyzet a legégetőbb szociális probléma ennél a rétegnél. A Szakszervezeti Bizottság 1971 óta működteti Ifjúsági Bizottságát, amely első munkájaként helyzetfelmérést végzett a 35 év alatti oktató- és nem oktató dolgozók körében. Ennek alapján határozták r< meg a részfeladatokat. IV. Az oktatói káderhelyzet alakulása Az elmúlt három év alatt szerzett tapasztalatok szerint a párt káderpolitikáját továbbra is széleskörű egyetértés és elismerés kiséri a Budapesti Műszaki Egyetem, mind a párttagok, mind a pártonkiviiliek körében. Nőtt az érdeklődés a káderpolitikai kérdések iránt a XI. Kongresszus irányelveinek tanulmányozása; a KB 1973. novemberi határozatai; az állami személyzeti munkáról hozott minisztertanácsi határozat; az oktatók munkaköri követelményeiről és határozott idejű munkaviszonyáról szóló utasítás végrehajtása során. Az uj követelményrendszer bevezetése során minden oktatóval személyes beszélge tést folytattunk , felhasználva az alkalmat a személyes problémák megismerésére és a káderpolitika melletti agitációra. A feladatok megoldásának sokoldalú előkészítése, fontos politikai munkaként kezelése valamint a széleskörű demokratizmus biztosítása következtében - ha hosszú és nehéz viták után is -, de egyetemünk mintegy 800 oktatója megfelelő politikai légkörben tért át a határozott idejű munkaviszonyra. Az ezzel kapcsolatos ma is meglévő feszültségeket részben az adja, hogy az érintettek véleménye szerint anyagi és erkölcsi elismerésük nem áll arányban a magas követelményekkel, részben pedig a formai, mérhető követelmények túlsúlya s ezekkel összefüggésben a feltételek biztosítása iránti aggódás. E feszültségek feloldása ma is a pártszervezet egyik fontos káderpolitikai feladata.- •——.—-—-' —■--------------——------------- . ■ — —------------———j |I i- 7 -
