Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1967-04-05

4 . * igolinszky elvtarst Csatlakozóra Bozsó o Ív társ gondolatához. Az elmúlt “f wö me ger oek a leltet elek arra, hogy az egyetem uj garniturájá­iia^ .lyiai.ikibascirol konkrét tárgyalásokat folytasson a kerületi, Köz— oonox Bizottság, egyetemi pártbizottság. Ez eddig azért is csúszott el, mert a -agyar Tudományos Akadémián is most lesz tiszt s ógv ált ozás os a# központi Bizottság véleménye az volt, hogy véglegesen személyi .Aordese3».oon csak akzor lehet alias tfoglalni, ha a két nagy tudományos intézménynek vezető garnitúráját párhuzamsán valósitják"meg. jíz elmúlt kcb héteu előtérbe- kerültek a személyi kérdésekre tett egyezteteLt javaslatok. Lehet, hogy április hóban az egyetem állami vezetesenek azon tisztségviselői, akik minisztertanácsi hatáskörbe tartoznak, eldöntésre terülnek. A miniszter által kiküldött egyez­­,e :0 bizottság úgy érezte, hogy feladata az alapelvek meghatározása es a szervezetig szabályzat kivonatos meghatározása. Nem foglalkozott olyan szervezeti szabályzatok kidolgozásával, amely majd az egyesi­tett egyetem vezetőinek kezét megkötné és befolyásolná. A szervezeti szabályzat kontúrját kivántuk mi csak meghatározni. A minisztériumnak komoly feladatot kell még megoldani. Számos olyan hatáskörrel rendelkezik egyenlőre a miniszter, ami nem miniszteri rendelet, hanem törvény és törvényerejű rendelet, pl. dékány, tanszék­vezető, tanterv jóváhagyás, program jóváhagyás stb. Letlej elvtárs .teltette a kérdést, hogy az alapelveket hogy látjuk, rögzítve vannak-e? * Úgy látom, hogy^az elvek egyértelműen jól vannak rögzítve. Itt nem­csak az egyesites tényét tartottuk szem előtt, hanem a mechanizmus reformjával az egyetemre háruló feladatokat, továbbá az egyetem sűrűk— buráját. Ezen kivül azt is szeretnénk, hogy az egyetemi reform igé­nyeihez is jobban simuljon az uj egyetemi szervezet. Pl. az egyetemen a tudományos munka hatékonysága is megnőjjön, ennek tartalommal való kitöltésé stb. Itt pl. azokat a vitás kérdéseket, amiket a két rek­tor elvtárs jelentése tartalmaz nem Ítélem olyan, súlyosnak, mint az a jelentésből kitűnik. I A_ félév kezdéséig ^szervezeti szabályzat gerince lehet csak meg, mivel ehhez több idő szükséges. Az alapelvekben is a Minisztertanács ele menő törvényjavaslatunkban 1968. év végéig kérjük az átszervezési jogot. _ Kérdés aangzott el, hogy zavarják-e szubjektív tényezők az egyetem összevonását. Szerintem nőm zavarják. Olyan szubjektív vélemények, amelyek valamely egységnek szubjektív véleménye, kétségtelen zavar­­tak a,munkát olyan értelemben, hogy személyeskedő síkra terelték a vi­tat. ^En is úgy látom, hogy az oktató kar és a professzori kar részé­re meg a személyi létbizonytalanság kérdése sem merül fel. Ahol ilyen problémát tapasztalunk, az természetesen a párhuzamos osztályok sze­mélyeinél forognak fenn. Ha arra ideje lesz az uj vezetésnek, hogy megfelelő átcsoportositási tervet dolgozzon ki ezeknek az elvtársak­­nak^más^munkaterületre való átvitelére, akkor ez a kérdés is jelen­tőségéből igen sokat fog veszíteni. Ismeretes, hogy számtalan olyan 1 feladat van, amit az egyetem nem tud ellátni. Az összevonásnak egyik oka a felesleges párhuzamok kiküszöbölése. Többször felmerült a központi tanszékek kérdése. Valóban az egyesitő bizottság ezzel behatóbban nem foglalkozott, két variánst látott maga G f > ',p

Next

/
Thumbnails
Contents