Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1961-01-23

'- 9 - i

wPártszeryezeten belül van bizonyos szektás szemlélet, vi KISZ küldött értekezleten több olyan megfogalmazás hangzott el, hogy kommunista szakember képzés ezen az egyetemen megvalónem lehet. De nemcsak ifjúsági aktivistáknak van ilyen ve!emenyuk, hanem a VB tagjai között is. Ma már ezen bizonyos mértekig túl vagyunk, de jó néhány hét komoly munkája van benne.

legnagyobb problémát a polgári* kispolgári iég szemlé letsif^íy az egész egyetem légkörére elsősorban jellemző, elhallgassák, enyhítsék a legkülönbözöTbl) dolgokat.

Párt önki vüliekre hatásunk viszonylag nem nagyon erős, ez összefügg azzal, hogy a kommunisták aktivitását próbáljuk fokozni konkrét felaidatokon keresztül. Itt merül fel, amikor a párttagok aktivitásáról beszelünk, hogy a vezető kommunista oktatók körében meglevő helyzet nem valami rozsás. Egyes elvtársakkal bai van, a kari tanácsülésen kiállásuk nem olyan, mint amilyennek lenni kellene, nem hajtja végre a káderfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Vannak kommunista vezető oktatók, akiknek konkrét pártmunkajuk van, s vannak esetek, amikor ösztönözni kell azok > elvégzésere. Egyértelműen megfogalmazták, hogy már pedig a munkát u meg kell követelni, ne csak használja azt a cimet, hogy a PVB tagja. lehetőségeink megvannak arra, hogy ezeket az elvtársakat x-v jó munkát végző elvtarsakká tegyük.

Az egyetem vezetésének nem kis szerepe van abban, hogy mennyire tudunk előrehaladni. Probléma az is, hogy az elmúlt hónapokban maga a pártszervezet munkastílusával, munkamódszerével az állami vezetéskanxfeizaH^aütaHxágatxiikáxiajtk bizonytalanságát idézte elő.

Nekik kell kérdésekben dönteni, nem a pártbizottságnak.

Sok esetben a tartalmi kérdések elsikkadnak, s a felelősségtől való félelem, csak kis mértékben jelentkezik.

Mindezeket figyelembevéve úgy érezzük, látva a fogyatékosságainkat, saját munkánk hiányosságait, az elkövetkező időben az egyetem meg fogja tudni oldani, amit politikailag és szakmailag elé le tűznek. 0

ő"'' liuüasné elvtarsnő; A kerületi KISZ—bizottságnak olyan álláspontra helyezik kedett a követelményt illetően az egyetemi ifjúságnál, hogy első a tanulmányi munka, a tanulmányi fegyelem. Az elmúlt évben ^Khr 51% utóvizsgáé volt, s volt olyan, akinek 2-3 tantárgyból volt utóvizsgája. S ez nem egy szórványos, hanem általános jelenség.

Miért nem lehet megkövetelni a hallgatóktól, hogy szeptemberben minden utóvizsgájukat rendezzék, s sok esetben még államilag ia előidézzük a fegyelmezetlenséget.

Olyan követelményeket állitunk a KISZ tagságnak, hogy azok akik szakmailag gyengék, azok marxizmusból magasabb le yen az átlagnál a tanulmányi eredménye. Ezenkívül olyan citaikus hanggal is találkozunk "nem is egyetemista az, akinek egy-két utóvizsgája , nincsen", iaaat Axxxxlmii^^á^xacxxakixxxxíxgyBkaaitr&lcxkxkHrxx'

xxa^iyacEDaazaxfKgyxXamx Az egyetemen laza a fegyelem, az a hall gató, aki az egyetemről kikerül, hogyan fogja helyét az életben megállni, ügy mint az üzemekbéft megkövetelik a fegyelmet, az egyetemen is meg k ellene követelni a tanulmányi fegyelmet. Nem elég, ha e tekintetben a pártszervezet felemeli a szavát, hanem a tanszemélyzetnek is fokozatosan erre kell nevelni a hallgatókat.

Az oktatási reform krédését úgy tekintjük, hogy a túlterheltség problémájának megoldása, ez az egyik oldala, a másik, hogy az élettel való közelségbe hozzuk az egyetemi oktatást,

Kanc?ler elvtárssal egyetértek a KISZ-el kapcsolatos megáll api-1 i ___________________________________________/0___________________ 1 ?- * U.I ' l 1 I » 1 “ ' ' ’ -----------