Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1961-06-26
— ' ■ ” ■ " I . — .1 1 1 1 1 P 1 U.Ü " .Ifi. ' f1 1 ■■ ■ . ■ — -------------------- ” p 9 * i- 9 -azóvá tenni, bírálat tárgyává tenni adott területen a párt politikájától eltérő jelenségeket. Ellenőrző joga az adott pártszervezet közvetlen irányitó szervének meg van. A mi kerületi Pártbizottságunknak is jobban kell a jövőben e hatáskörét gyakorolni. Még fokozottabban kell megismernünk a kutató intézeti problémákat. Egy lépéssel megint előbbre megyünk ezzel a vitával. Biztos, hogy a brigádjelentésben egyes kérdések helyi szempontból többet adnak, de itt arról van szó, hogy nem csak a 4 intézetre, hanem általánosítva határozzuk meg a feladatokat. Úgy gondolom, hogy ilyen értelemben ez az anyag betölti feladatát, annak ellenére, hogy lehetne egy-két kérdést konkrét adatokkal is alátámasztani. Kanczler elvtárs : A hivatali pártszervezetekkel kapcsolatban azzal szeretném kezdeni"," hogy az a helyes ha nem azt keressük, hogy mi a különbség a hivatali es ipari pártszervezet között, hanem azt kell nézni, hogy rnj/fe közös egy-egy pártszervezetben. A kutató intézeti pártszervezet felelős a kutató intézet "termeléséért", az ottani politikai légkörért. Ilyen értelemben az embereket értékelni és szükség eseten beszámoltatni nemcsak feladata, hanem bizonyos vo^ natkozásban kötelesség is. Szeretnék kitérni a párt tömegkapcsolatára. ugy gondolom, hogy a kutató munkában dolgozó párttagok felelősségét fokozni kell. Úgy kell irányítani őket, hogy ki-ki a maga területén terjesztője legyen a párt politikájának. Helyesen kell csoportosítani a párttagságot? és konkrét feladatokkal kell megbízni őket. A pártnapok, röpgyülések tartása szükséges, azonban figyelembe véve az emberek mentalitását, nagyon lényeges dolog, hogy mindinkább munkamódszerré váljon a kisebb csoportokban folytatott beszélgetés, kötetlenül, de határozott program alapján. A pártnap es a röpgyülés egyedül nem oldja meg az értelmiség nevelését. A hatékonyság kérdése: Vannak különböző arányok a kutatási ráfordítás és az eredményekkel elért megtakarítás között. Ezekről Szűcs elvtárs is beszélt, hogy ezt mind a népi demokratikus, mind a kapitalista ország figyelembe veszi. Ez kétségtelen mutató, es nem lényegtelen mutató. Pontosabb azonban énnél, hogy a fofeladatok megoldásában milyen időn belül adnak segítséget az elvtarsak. ^ Mennyi az átfutási ideje. Nem fundamentális kutatásról beszelünk, nem alapkutatásról. Az ipari kutatást kell ilyen szempontból megvizsgálni. Amikor az eves kutatási tervet összeállítják^ mar ott nagyon sok kérdést tisztázni lehet. A kutatóidnak jelentős részé szinten nincs megelegedve a kutatás eredményevei. Ezekre támaszkodni lehet. Ugyanakkor döntő fontosságú, hogy a kutató intézet a fundamentális kutatásra is megfelelő időt biztosítson. Alapkutatás nélkül tudományos munkát végezni nem lehet. A hatásfokkal kapcsolatban, ami összefügg a káderképzéssel is. A filozófiai képzettség erősítése mellett lényeges, hogy gazdasági ismeretekkel is felvértezzük a kutatókat. Jo néhány kutató azt sem , tudja, hogy mi a gazdaságosság. Publikáció: Sokkal több tudományos folyóiratot kellene felhasználni, és a tudományos eredményeket szeles körben publikálni. Hiányos ez a munka. Nem törekednek arra, hogy megszervezzek a tudományos munkát. . / . L -(0 i
