Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1961-06-26
1 “ ' " ■ ■ • • » ' ' I ' -—-----------------: > * • i *•* - 8 -.Szilánk elvtárs : A Dióéi elvtárs által elmondottakhoz kapcsolódom. A mi feladatunk az, hogy próbáljuk összegezni, miben tudnánk a kutató intézeti pártszervezetek és a kerületi PB főbb feladatait meghatározni az előttünk álló időszakban. Mi az a közös vonás, ami általában a pártszervezetek munkáját jellemzi. Az a közös vonás, hogy minden területen működő üzemi és hivatali pártszervezetnek a párt politikáját kell képviselnie. Mindenek előtt a lehetőségekhez mérten világosan meg kell fogalmazni mi az a népgazdasági erdek, amelynek ervenyesüléseért a pártszervezetnek politikai harcot kell folytatnia. A feladatoknál ezt a problémát konkrétabbá kell tenni. Az adott intézetben a pártszervezetek konkrétan meg tudják határozni, hogy mi most ott a legfontosabb népgazdasági feladat. Az egyes pártszervezeteknek az a feladata, hogy meg tudja jelölni az intézet előtt álló feladatokat, a politikai munkát ezek köré csoportosítsa, ésalzzel kapcsolatos problémáknak a megoldására kell irányítani egész tevékenységét. Nemezebb ez mint az iparban azért is, mert nincs még világosan megoldva a kutató intézetek tevékenységének irányítása, koordinálása. Joggal várja a Párt KB-a, hogy a kutató intézetek pártszervezeteitől ehhez segítséget kapjon. Milyen segítséget tudnak adni^? Ismerve a párt politikáját, a pártszervezetek jelezzék mi az ' akadálya a végrehajtásnak, és kérje feltétlenül az iparirányitó szerv válaszát arra a kérdésre, hogy az irányitó szervek mit kivánnak tenni a problémák megoldása érdekében. Ennek az lesz az eredménye, hogy jónéhány kérdésről fog a helyi vezetés és párttagság informálódni, ami a kommunistáknak táppontot tud adni a további munkához. Csakis a párt és iparirányitó szervek együttműködésével érhető el fordulat a munkában. Másfél évvel ezelőtt, de még ma is rendszeres vita van arról, hogy a mi kutató intézeteinket ijgy kezeljük mint ipari, vagy mint alapkutató tudományos intézeteket. Óriási lépést mentünk ebben előre. Ma már pártszervezeteink azt állitják, hogy elsősorban ipari kutatásról van szó. Ez lényeges dolog, de ez a kutató intézetek egyes gazdasági vezetői körében nincs tisztázva, nem ilyen egyértelmű az álláspontjük./Gillemot esete úgy gondolom, hogy politikai kérdés, felfogása ellen a pártszervezeteknek fel kell légni/, ügy gondolom, hogy a pártszervezeteknek egyértelműen kell képviselni azt az álláspontot, hogy a kutató intézetek termelő intézetek, szerves részei az ipar termelő tevékenységének. Véleményem szerint ez igen lényeges kérdés. Az egyetemek pártszervezeteitől sokat tanulhatnak intézeteink. Törekedni kell arra, hogy a kutató intézetek téma választásánál minél nagyobb érvényt tudjanak szerezni a koncentráltság elvének. Le kell szögezni, hogy félreértés volt egy időben a Szervezeti Szabályzat értelmezésében is. Meg kell jegyezni, hogy a "hivatali" jelleg nem jelenti azt, hogy a kutató intézetek pártszervezetében a tudományos és politikai munka ketté válhat. A politikai és kutató munka egységét meg kell teremteni. Az a tény, hogy a pártszervezetnek nincs joga beszámoltatni az igazgatót, nem jelenti azt, hogy figyelmen kivül hagyhatja a kutató munka ellenőrzését. Ma már megváltozott a káder helyzet, és a kutató intézetek vezetőségének « iranyitó munkába is. Találjuk meg a módját annak, hogy a kutató intézeti vezetés,ezt tudomásul vegye, és kérjük ehhez §z iparirány itás segitsegét is. Az igaz, nogy nincs joga,beszámoltatni, de a Szervezeti Szabályzat eloirja, Hogy kötelességünk jelezni, . / . ' ___________________________________________9 j i i
