Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1959-01-14
- 1 ■ ■ " , I ——-----------------------------*---------------- » m- 2 - « A beiskolázási propagandát ki keli dolgozni. A Pártközpontban, a Budapesti Pártbizottságban és a minisztériumban is foglalkoznak ezzel. Javaslatom, hagy február folyamán az egyetemi titkárokat, a kerületi pártbizottság egyetemi felelőséit összehívni, hogy megtalálják azokat a módszereket és eszKözöket, amelyek alkalmasam lennéngk a^g^skolázási propaganda kidolgozásához. Vigyázni kell arra, hogy ez a propaganda ne keltsen illúziókat az emberekben, másrészt az üzemekből az arra legalkalmsabbak jelentkezzenek. Az egyetem feladata ^eujjte, előkészítők szervezése, az üzemből jelentkezők részére, nem lenne jő ha ezek az emberek a felvételi vizsgán rosszul szerepelnének, kibuknának. 4. oldalon szerepel a hallgatókkal való foglalkozás kérdése^ ezzel egyet lehet érteni. Javaslatom ezzel kapcsolatban az, hogy a kommunista oktatókat kellene mozgósítani ezen a területen. oly formában, hogy az első félév tapasztalatait leszűrve, megnézni, hogy milyen segítségre van szükségük a munkás-paraszt hallgatóknak. A segítés kérdésében a kommunista oktatókra kell építeni. r' # Magyar elvtárs: Ami az anyagban van azzal egyetértek. Szomorú dolog, “hogy ászt hallgatók lemorzsolódása ai legnagyobb. A szocialista társadalom értelmiségének a kérdését az elkövetkező időben jobban kell megoldani. 2 pészre bontanám a problémát. A pályaválasztás; már az általános iskolában kell elkezdeni, hogy a gyerekek ezzel a problémával foglalkozzanak. Az úttörő és egyéb szervezet eiten Keresztül kell ráirányítani a gyerekek figyelmét erre. a politechnikai oktatás segítség lesz" e téren. áayHsi&iamxKxyxkHgyxiaár fiatal korban-bizonyos mértékig - különböző szakok felé kell irányítani a munkás-paraszt gyerekeket. A lemorzsolódás elkerülésére nem lehetne-e a közép iskolás gyermekek részére - a közép iskolai tanár, KISZ szervezet stb. rbevonásával a munkás-paraszt gyermekeknek előkészítőket tartani ezáltal felkészültebben mennének az egyetemre is kisebb lenne a lemorzsolódás is. Varró elvtárs: Az egyetemi munkát nem ismerem, nem tudok különösebb javaslatot tenni, egy kérdést viszont ismerek. A Beloianniszgyárba minden évbe jönnek fiatal mérnökök, tapasztalatom ezzel kapcsolatban az, hogy nincs meg az általános műveltségűk ezeknek a mérnököknek, sok mindenhez értenek, de nem elég mélyen van ez bennük* Nagyobb elméleti képzettséget kellene nekik adni, hogy az üzemben jobban tudjanak dolgozni. A iemorzsolódás kérdése. Mélyen szántó ez a probléma. Ezzel a problémával való foglalkozást, már az elmi iskolában kellene elkezdeni. Beszélgettünk már munkás szülőkkel, akiknek a gyere, ke elvégezte a 8 általánost. Elmondják azt, hogy 23-24 éves mire elvégzi az egyetemet, elkezd dolgozni 1.300-- Porint fizetést kap, mig egy szakmunkás 1.300-1.500 forintot is megkeres, 3-4 óv kell-és könnyen eléri a 2.000 forintos fizetést, viszont egy végzett mérnöknek 10-15 év kell a szakmában, hogy elérje a 2.000 forintos fizetést. Ez gazdasági kérdés, de komoly kihatása van a szülőkre. Éppen ezért már az elemi iskolában úgy kell foglalkozni a gyerekekkel, hogy hivatásnak tekintsék azt a szakmát melyet választottak, ne kereseti forrásnak.A hivatás választása anyagi áldozatokkal jár. Ezt máz szülőkkel és a gyerekkel meg kell értet, foglalkozni kell már az elemi iskolában. Véleményem, kxgy fel kell számolni azt a nézetet, hogy mindenki á , •____________
