Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1959-01-14
" ■ ■ ■ 1 <* ' 1 t ' —~---------------------------------'■■■ " m > ■ ;> t §- 3 -mehet egyetemre. Én ehhez azt tenném, hogy mindenkinek meg van a lehető” sége arra, hogy egyetemre mehet. Azért a lehetősége, mert neki keli megteremteni azt, hogy olyan eredményeket érjen el axxxHkalákan az elemi és közép iskolában, hogy képes legyen az egyetem elvégzésére. Pontos még az is, hogy az elemi iskolákban felhivni a gyermek figyelmét szakma iránt, s megkedveltetni Viliik azt. Ki aené eÍvt ár snő i A jelentést igen jónak, részletesnek tartom. Tapasztal~2”tó*"az7 kzsxxx ha egyetemmel: beszél az ember, akkor a közép iskolákra -f óiké szillé 13firdésé ben -hivatkoznak, ha pedig a közép iskolákkal, akkor pedig fordítva. Javaslatom az, hogy le kell ülni a munkás szülőkkel és beszélni gyermekeik jövőjét illetően.A munkás gyermekeket fokozatosan előkészíteni az egyetemre. Már az ovódában úgy skeil foglalkozni tele. A Nő tanács a különböző szakmák /pl. vasas szülök, textiles stb./ ^-\ dolgozó szülőkkel le ül és elbeszélget gyermekeik továbbképzéséről, beiskolázásáról, pályaválasztásról. Soósné elvtársnő: Az egyetemi KISZ szervezetnek olyan szempontból is keile”"né~főglaikozni a munkás-paraszt hallgatókkal, hogy felkeltsék azok érdeklődését a magasabb tanulási igény iránt. /pl. nyelvtanulás stb./ A pálya választás kérdéséhez. A polgár szülő,xmáx lehet mondani, már a bölcsőjénél elhatározza, hogy mivé neveli gyermekét, s úgy egyengeti gyermeke útját. Munkás-paraszt gyermekek eiőtt a lehetőség megvan, de nincs ösztön®$s. A KXSZ-nek és a pártszervezetnek az egyetemen úgy kellene foglalkozni a munkás-paraszt hallgatókkal, hogy mindjobban serkentsék a magasabb műveltség megszerzésére. Rudaané elv tár snő s Mbjsxx 2 héttel ezelőtt voltam egy értekezleten, ahol megdöbbenve hallottam, hogy a középiskoiákban^á'munkás származású /-n tanulók száma. Több esetben beszélgettünk a szülőkkel és a fiatalokkal, a tapasztalat az, hogy anyagi helyzetüknél fogva nem törekednek az egyetem felé. Javaslatom, hogy a nagy üzemekben hivjuk össze a munkás szülőket és beszélgessünk el velük az-egyetemi beiskolázásról* felvetve az anyagi kérdés problémáját. PelkB kellene hivni az üzemi pártszervezetek, (J*B. figyelmét arra, hogy nézzenek körül az üzemben, hogy kik azok, akik et egyetemre jaxhHXRgnsk lehetne küldeni, s BZBkxxáBxáXHX ezeket az üzem anyagilag, /ösztöndíj szerűen/ segítené. Az egyetemeken az utánpótlás kérdése; a területen a gyakorlat az, hogy nem folytatunk elég céltudatos munkát a munkás-paraszt származású gyerekek között, hogy azok be kerüljenek az egyetemre, xxxikkxx jellemző helyzet még ezen a területen az, hogy a munkás-paraszt hallgatók nem szoktak hozzája dörgölődzóshez,\mint az egyéb származású hallgatók, nem tudják magukat úgy adminisztrálni, felhivni a figyelmet magukra N i zetnek Éppen ezért az egy .partszerv kell megnézni, hogy ki az aki alkalmas és KlSZlenne, hogy az egyetemen otomaradjon, s ugyanakkor az illetékes professzor figyelmét felhivni rá, hogy ismerje meg, foglalkozzon vele. E hallgatóknak csak olyan természetű társadalmi munkát kell adni, mely mBikBlk a szakmai tanulásákxxBKiBSBacban nem gátolja, nem szabad tele tömni társadalmi munkával. A pájaaválasztás kérdése; nagyon elhanyagoltuk ezt a kérdést. Osztályfőnöki orákon miért nem lehet ezzel a problémával foglalkozni. A szülői munkaközösség adjon tanácsokat a szülőknek az egyetemen való továbbtaj nulást illetően. 6, . ...__________________ ,__________________________
