Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1988-01-26

I

i

Ez az irányzat azt mondja, hogy nem a mennyiség, tehát riem a napirendek száma a lényeges, hanem az hogy hogyan, milyen módon, történik^ valószinűleg másként, mint a jelenlegi gyakorlatban.

Mi ez a másként? A másként az, hogy a pártirányitásnak a különböző szakértői javaslatok, szakmai alternatívák társadalmi összefüggéseivel kellene elsősorban foglalkozni, tehát az egész irányítási, döntéselőkészitési rendszerünket abba: az irányba kellene továbbfejleszteni, hogy aa pártfórumok erre alkalmassá váljanak.

Jelenleg ugyanis nem nagyon alkalmasak erre. Például az adóügyben eléggé ismert, hogy végülis az egész szakmai előkészítés az államigazgatás különböző magas szintű szervei kezében volt, és végül egyazán előterjesztés forgott a különböző társhatóságok, pártszervek, társadalmi szervek, stb. között. E megközelités szerint egy más tipusú előterjesztést kell a pért központi szerveinek tárgyalni, ami elsősorban nem a pénzügytechnikai kérdésekkel, hanem azokkal a társadalmi jövedelemátrenjdeződési folyamatokkal és várható hatásokkal foglalkozik, aiy^a vállalati jövedelmek és a lakossági jövedelmek átcsoportosítására közismerten hat.

Egy másik irányzat a jogi, alkotmányjogi megközelitések elnevezést kapja, és elsősorban hatáskör oldalról közelit ehhez a kérdéshez. Ma megint nagy vita a hatáskör,hogy vajon a politi-I ^ kai irányítási rendszerünket nem hatásköri oldalról kellene-e megközelíteni, tehát a hatásköri listákat újragondolni, újrafogalmazni. Ez elsősorban a párt és az állami szervek vonatkozásában merül fel. Van aki azt mondja, hogy a pártirányitás mai, sok szempontból rendezetlen viszonyait változtatná meg az, ha a hatáskört az alkotmányba belefoglalnánk. Van, aki ezt úgy fogalmazza meg, hogy a pártirányitás a mi viszonyaink között közismerten egy jelentősebb intézményi szférát jelöl, mint ami az alkotmánynak ilyen egészen szűkszavú, maradi megfogalmazásából kitűnik, és ez az irányzat azt mondja, hogy ezt kellene markánsabbá tenni.

* Nem az a fő szabályozási kérdés, hogy mondjuk az országgyűlés ügyrendjét szabályozzuk aprólékosan és jogi precizitással,amikor a

KB egész tevékenységét, ami sajátos politikai képviseletként működik, ennek az alkotmányos működését nem szabályoztuk és az alkotmányba való beilleszkedését eddig nem végeztük el.

. / .

S’C

* ------------------------------------------------------------------------------------------------ —-------------------------------------------j 1

I

’6- 6 -