Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
"-------------- 9 -------— ' ' 1 ■» 1 t ^ ' 'r. ' ■ ' ' ' ----------------------------------’ --* ■ ■ 4p I i- 7 -Ugyanez a szakmai kör mindjárt az ellenvéleményt is megfogalmazza, és ez is jelzi, hogy mennyire megosztottak az adott szakmai körök is ezekben a kérdésekben, ugyanis egy másik álláspont azt mondja, hogy arra törekszünk, hogy a párt és az állami irányitó munka közötti különbségek váljanak markánsabbá, amelyek ma túlságosan összmosódtak. Az egész politikai irányitás egy sajátos párt és állami irányításként működik és elég nehéz szétválasztani, hogy mi a pártirányitás, mi az állami irányitás.Ez a másik álláspont azt képviseli, hogy ha a funkciók világosabbá tételére törekszünk, akkor nem szabad az alkotmányba belefoglalni a pártirányitást, mert ezzel nem történik más, minthogy beemelődik az államszervezetbe r ^ a pártirányitás. A gondolatmenet szerint tehát ha alkotmányosan ^ és jogi szabályokkal részletesen rögzitik, hogy kinek mi a hatásköre, akkor tulajdonképpen a párt államosítása történik meg, holott a jelenlegi helyzetben az a cél, hogy ez az összefonódás, az egymásba fonódás mérséklődjön. Ez éppen ellenkezőleg azt képviseli, hogy nem hatásköri szabályokat, tehát nem jogi garanciákat kell keresni a szervezeti tisztázás érdekében, hanem elsősorban politikai garanciákat, politikai megoldásokat. Különösen érdekes a kormányzati irányitás és politikai döntéshozatal szempontjából az orsszágyűlés szerepe. Érdekes jogi kérdés, hogyan lehetne az országgyűlésnek a nagyobb politikai súlyt /—\ jogi eszközükkel is biztositani. Van olyan elképzelés amelyik azt mondja, hogy egész választási rendszerünk, az egész képviseleti tartalom újragondolandó. Jelenlegi választási rendszerünk közismerten a lakóterületi elvre épül. Ebből az következik, hogy a képviselők lakóterületi elveket hordoznak egészen a községi tanácstól az országgyűlésig. Az állami képviseleti rendszer a lakóterületi elvek ütközésére épül. Ez azért kevés - mondja az álláspont - mert a képviseletek előtt lévő napirendnek jó részénél nem területi érdekek ütköznek össze egymással. Költségvetési kérdéseknél, hogy ki mennyit kapjon, az osztozkodásnál a területi érdekeknek van jelentősége. Egy sor olyan kormányzati probléma van van azonban, amikor ágazatok ütköznek egymással. Tehát az .ipari ágazat a mezőgazdasággal, vagy azon belül különböző alágazati konfliktusról van szó. Ilyen szempontból a területi érdeknek pedig egyáltalán nincs re levenciája.
