Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
—------------ ■ - ■ r - ---------— « — • p " 1 i ■ ■ r ■ ■' ' -------------------------------------------------------------------------’ "n— 1 ■> lm imwK f * Ennek van egy másik tipikus esete is, amikor annyira nem markánsak az önálló szervezeti sajátosságok, hogy mindenki mindenfajta döntési funkciót igyekszik képviselni. Ez az, hogy ha letakarjuk egy politikai döntési javaslatnak a fejlécét, akkor arról senki sem tudja megmondani, hogy az állami szerv előtt van, társadalmi szerv előtt van, vagy párt-szerv előtt, teljesen egyforma. Egyszerűen abból eredően, hogy van egy előterjesztő rendszer, egy állami előterjesztés, ezt egyeztetjük, körözzük a különböző szervtipusok, intézménytípusok között, és ezen kellene változtatni. Ez olyan párhuzamosságokat, nehézségeket is hoz döntési rendszerünkben, amely egyébként semmit nem ad hozzá a szervezet indokolt sajátosságaiból, indokolt funkcióiból. Melyek lennének azok az indokolt plusszok, amelyeket hozzá kellene adni a döntési részvétel során. Ez a megközelités azt mondja, hogy irányítási viszonyaink között egy politikai döntésnek szak-\ szerű és tudományos megalapozása, előkészítése tipikusan állami funkció. A jelenlegi apparátusi viszonyok, létszámok, szakértői bázisok mellett egy-egy politikai döntésnek a szakmai, tudományos megalapozása elsősorban államigazgatási, az államszervezetre váró feladat. Abban is többségi álláspont van az ezzel foglalkozó szakértői körben, hogy az érdekképviselet és egyáltalán az a bizonyos demokratikus érdekérintettség elsősorban társadalmi i ^ tipusú szervek, a különböző rétegszervek, a különböző csoportérdekeket kifejező szervek feladata. És nekik nem az a funkciójuk, hogy kormányzati érdekeket, népgazdasági egyensúlyi szempontokat képviseljenek, hanem lehetőleg minél közvetlenebb módon azt a mögöttes társadalmi csoportot, amelyeknek az érdekképviseletére hivatottak. Ebben a gondolatmenetben a pártirányitásnak az a fő funkciója, hogy tudományos és egyéb érdektörekvések között oly módon próbáljon meg prioritásokat képezni, oly módon próbáljon meg egyensúlyozni, hogy az a társadalmi értékrenddel a hosszabb távú társa- 1 dalmi céljainkkal, egyáltalán a marxizmusnak az értékeivel valamilyen összefüggésbe hozható legyen. A fő változás e szerint az elképzelés szerint olyan irányú lehetne, hogy a párt irányitó szervei előtt másként jelenjenek meg ugyanazok a kérdések, mint adott esetben egy állami irányitó szerv előtt. . / . srr ; —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------m. |
