Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
---------' v— ■ --------------- — " —' r • \íj> > j ■v- 1 1 ---------------------------------—-----------------------------------^ * Ap Ii i Forgács Imre: A politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének irányai /Az 1988.január 26-i Pártbizottsági ülés vitájához/ A kormányzati döntéshozatal és a politikai irányítás néhány problémáját kivánjuk felvázolni. Ebben nagyon sok minden megfogalmazódik, nagyon sok sajátossága az egész politikai intézményrendszernek. A döntési rendszer és az ezzel kapcsolatos ! irányzatok rövid áttekintése előtt szóljunk arról, hogy egy jó politikai döntésnek, egy gazdasági-politikai döntésnek milyen - tartalmi követelményei vannak. Mikor mondhatjuk azt, hogy egy optimális politikai döntés születik. ^ Induljunk ki abból, az egyelőre elméleti feltételezésből, hogy számba vehetők a jó politikai döntés tartalmi követelményei. Itt a kormányzati működésről és a legfelsőbb szintű gazdasági és politikai döntéshozatal problémáiról van szó. Az első követelmény a politikai döntéseink szakmai megalapozása, szakszerűsége, szakmai racionalitása. A mai kritikák egy jelentős része úgy érvvel, hogy a politikai döntéseink egyik fő fogyatékossága, hogy szakmailag nem eléggé megalapozottak, és elsősorban ezen kellene változtatnunk, és - ez különösen szakértelmiségi körökben gyakori -, sorolják a negativ példákat, hogy szakmailag megalapozat| lanul hoztunk különböző kérdésekben állásfoglalást, különösen gazdasági területen.Azon az általános egyetértésen túl, hogy egy jó politikai döntésnek, pontosabban egy optimálishoz közelitő politikai döntésnek nyilvánvalóan szakszerűnek, szakmailag megalapozottnak kell lenni, igen nehéz ma megmondani, és a központi irányitási rendszer, a politikai irányítási rendszer egyik legnagyobb problémája az, hogy ki milyen szempontok alapján tudja megmondani, hogy egy-egy kérdésben mi a szakmai, a szakszerű álláspont. Ugyanis azon túl, hogy ebben természetesen mindenki 1 egyetért, ha vesszük például a gazdaságirányítási reformnak úgyszólván bármely kérdését azt látjuk, hogy sokszor egymással homlokegyenest ellenkező, szélsőségesen egymással is vitatkozó szakmai, szakértői álláspontokkal találkozunk. ■__________________________________________________/___________________________________________________i á k §
