Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1971-10-01
j'- A politikai ős társadalmi szervek nelyesen ismerték fel, hogy a munkamorál megjavítása minden szervnek az együttes intézkedése alapján lehetséges. A pártszervezetekben a munkaerkölcs kérdéseivel való foglalkozás nagyobb fontosságot kapott, ae rendszerességében, hatékonyságában még nem kielégítő. Egyes ágazatok béraránytálanságait,telszivó natását, a munkaerő niányt, csak kis mértékben lehet politikai munkával belolyásolni, vagy ellensúlyozni. Érthető, hogy a vázolt nenézségek között gyakran találkozni olyan szemléletekkel és nézetekkel, melyek károsan hat.nak_a közgondolkodásra, illetve a morál~ javítására.- A vállalati igazgatók fontosnak és időszerűnek tartják a munkafegyelem , megszilárdítását. A művezetők, brigádvezetők, azonban már sokkal éleBebben fogalmaztak, mivel a megfelelő munkafegyelem hiánya, a közvetlen tér• ineiós iráix;yit óknál éx^ezteti"" lep,lobban a hajasát* Ilyen szinten vetett éle felt Hofíy a vállal a~ton bel Üli lét szamniány csak látszólagosj—azok J3ZQ~ rosan összefTTggnek az átlag bérszínt gazdálkodással. Az átlag térszínt megszüntetésével és a bértömeg gazdálkodás beveze tésével_jelentős eredményt lehetne elérni a munkafegyelem megszilárdításában is. A brigádve■ zebők is úgy ítélik meg, hogy a IV. öteves terv kritikus pontja_a fluktuáció nagy mértéke, és a belső munkafegyelem lazasága.- A terveket megvitató értekezletek alapján az állapítható meg, hogy javult . a dolgozókkal való bánásmód, és elenyésző azok száma, akik emiatt változtatnak munkahelyet. || I- Minden vállalatnál törekszenek arra, hogy differenciált anyagi érdekeltségi rendszert alakítsanak ki a gyáregységek közott. Jeléntős,változáso^ kát a bérrendszerek é s bérformák vonatkozásában nem tervednek, mivel megítélésük szerint' á 'Jelenlegi szabályozók erre olyan lehetőségeKet nem adnak, melyekkel eredményt lenetne elérni, xobb kísérlet történt a bértömeg gazdálkodásra egy-egy vállalaton belül, és ezek a kísérletek pozitív eredménnyel végződtek, a deloianniszoan két üzem, mely bértömeggel gazdálkodott, több mint 10 7<>-os létszám megtakarítsa! ért el 100 /oos termelékenység növekedéssel együtt. A Hajtómű es felvonógyárban is eredményesek voltak az ilyen irányú kísérletek.- A vállalatok a bérek övi emelkedését általában között terveziK. UgyanaK-Kor minden vállalat számol áulagosan 10-1? na£ . é? déssel. A személyi jövedelmek általában évi 5~fa %-kal nőnek a tervek szerint- Az is megállapítható, hogy a vállalatok erőteljesebben növelik a részesedesből bérezésre fordítandó összegeket, és kevésbé élnek azokkal a “ lelie bőségekkel, amelyeket az uj szabályozók a bőrszínt emelésére biztosítanak. A bérszabályozási rendszer kettős /ösztönzési es aranyositasi/ funkciójából inkább az arányositási funkció érvényesül, az ösztönzés funkcióját kisebb mértékben tölti be.- A vállalatok a tervekben reális biztonságból az "R" alapból bérezésre fordított összeget szándékoznak nagyobb ütemben növelni, nim az |tlag béreket. Miként azt a gyakorlat igazolta, a vállalatok a jövőben is a taktikát fogják követni, hogy a tényleges megy^lóniMg,, sor'4^ ,az bérek,eT~a~~terveZeitnél nagyobb mértékben emelik. Ez azonban több esetben csak látszólagos, mivefaz emáTés tekintélyes re^ékig séből adódin, amellyel a tervezett szinten nem számolnák olyan mértékig.- A dolgozók a vállalatok bérgazdálkodását illetően bírálják azt, hogy az íj be?e°pők magasabb /vagy ufyanoW bért kapnak, mint a régi dolgozók, ez és a túlórák o béremelésl lehetőségeket szűkítik. A differenciálás és az egyenlősdi irányzata közötti összeütközésekben a középvezetőkön múlik a döntések többsége és itt van bizonytalanság. ' | _ A tervek teljesítéséhez fontos tényező a szocialista versenymozgalom. A tervek erre nézve nem tartalmaznak előirányzatokat, de az értekezleteken szó esett erről. A versenymozgalmat a feladatok, különösen a ki-i I I i I
