Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1971-10-01
J emelt fontos feladatok teljesítését elősegítő és sok egyéb szempontból kedvező hatásútényezőként általában elismerik és a verseny pozitív szerepével élnek is. Ugyanakkor több olyan véleménnyel találkoztunk, mely szerint a szpcialista versenymozgalom úgy formájában;-mint-tartalmában a legutóbbi időben valamelyest visszaesett. Rendkívül nehéz a versenymozgalmat folyamatosan azonos szinten tartani. A munkaversenr mozgalomnál is nagy nehézségeket jelente fluktuáció. Fokozottabban jelentkez-I nek a nők elfoglaltságából, az ifjúság passzivitásából adódó problémák, melyekhez hozzájárul a túlóráztatás. A munkaverseny formális jellege központi probléma. Ennek következtében a brigádok értékelésénél-jutalmat gyakran nem a legjobb, hanem a soron következő brigád kapja. Kedvező tapasztalatok vannak a brigádmozgalom vonatkozásában a BHG-nál, bár az egész mozgalmat itt is ellentmondásosan értékelik. I összefoglalva} Megállapítható, hogy a pártszervezetek a X. kongresszus határozatait figyelembe véve, az MSZMP KB Titkárság 1971• január 4-i határozatában foglalt feladatokat lényegileg teljesítették. Ezt elősegitette, hogy az irányitó állami A szervek megfelelő segítséget /tájékoztatásokat, irányelveket stb./ adtak a tervező munkához és a vállalatok /szövetkezetek/ vezetői a pártszervezetekkel szorosan együttműködve irányították és pzprveztók ezt a munkát. A pártszervezetek a tervezési munka irányításának, szervezésének, tartalmi kialakításának aktív részesei, ellenőrzői voltak. Ezt a munkájukat a jövőben is végezniök kell, és az ehhez szükséges főbb feladatokat a következő időszakra meg kell határozni, különös tekintettel arra, hogy a tetVezési munka folyamatos legyen, a középtávú terveket időnként felül kell vizBgál■j ni és ki kell dolgozni az éves terveket, a kongresszus és a népgazdasági terv előirányzatainak megfelelően. I Lényeges fejlődés következett be a tervezés üzemi demokratizmusát illetően. A terveket a vállalatoknál /szövetkezeteknél/ ismertették, megvitatták, e viták eredményeit figyelembe vették. Ugyanakkor megállapítható, hogy a dolgozóknak a tervkészítésbe bevonása helyenként még nem eléggé érdemi, formaliszt ikus elemeket is tartalmaz. Ez a további feladatok kijelöléséhez is alapot ad. A középtávú tervek a IY. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseivel s igy ▼ * a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeivel összhangban állnak. A gazdálkodás során azonban sokféle feszültség vált nyilvánvalókká, amelyek közül kiemelkedő Jelentőségűek a beruházások, az anyagellátás, a munkaerőgazdálkodás problémái. Bizonyos bizonytalanság észlelhető a tekintetben is, hogy az uj gazdasági szabályozó rendszer mennyire pozitív hatású és milyen élettartamúnak tekinthető. ifim •mm---I
