Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1960-09-26
> t egyetemre 11, a technikumokra 85 fő jár. De lehetne még az ilyen és ehhez hasonló példákat sorolni. Ez a tény is bizonyítja, hogy egyre jobban tudatossá válik, hogy bizonyos munkakörök már ma is előirt iskolai vagy nagyobb szakmai képesítéshez vannak kötve* ^onban^hibaA_hogy^sgk helyen szervező élőmunkával^ befej szettnek" téHntííTa tovább tanulásai való főD?§i^zast^'jjeuiglá^btíisxpláz5ttaS.^kamőIy"resze_egyes helyeken lemorzsolódig, Példa az"Eléírniazeripari"Gepgyár is7 aHőI I555/Bo-ás"evben’58 főt iskoláztak be és ebből 24-en lemorzsolódtak. Vagy a Léden Posztógyárban, ahol egyetemi előkészítőre 7 fő jelentkezett, és a felvételire már csak hárman mentek el., gzéleaebbkörti agitőciós munkára van szükség, különösen a fiatal lizikai dolgozók között, a továbbtanulás érdeke ben,annál is inkább, mert mór is látható, hogy az üzemek technikai fejlődésével komoly utánpótlási problémák lesznek. Igaz, hogy üzemeink jórészének szerződése van különböző technikumokkal, egyetemekkel, de mindez nem elégíti ki a közeljövő igényeit, de különösen a távolabbit. A lemaradásnak egyik fő oka, hogy nem számoltunk eléggé az 1957 utáni gyors fejlődéssel. Ma már fokozottabban szükséges a társadalmi összefogás a továbbtanulás érdekeben. Pontos beosztásban lévő párttagok azwkmni továbbképzését gátolja •. nrrgy túlzottan le vaunak terhelve tarsaualmi munkávax. Úgy vélekednek, hogy hátrányba kerülnek a továbbtanuló pártonkivüliekkel szemben, akik húzódoznak a társadalmi feladatoktól, /jármüfejleaztási Intézet/. Erre a jelenségre f<.l kell figyelni, mivel az újonnan bekerült fiatal mérnökök és technikusok a szakmai továbbképző síkre való hivatkozással nem szivében vállalják n*»jd «z egyéb feladatokat. Cl*/ A személyzeti m^i^nak_a_jelenlegi__hclyzctben leggyengébb resze^a_tcryszeru^kádérűtűnp5tIaá^"Ic7-v2a_£ivetfeltoi eltekintve készítettek ugyün"ka3erfe'jlésztesi terveket, de ezek többségükben mechanikusak, nem követik az elet gyors fejlődését, igy nem tartanak lépést a gyors változásokkal, szinte mindenütt szükséges a már elkészített kaderfejlesztési tervek átdolgozása, mivel az üzemek második ötéves tervfeladatai most válnak ismeretessé. Az utánpótlást hátráltatja a még meglévő idegenkedés a kintről jövő káderek iránt, pedig több helyen van hosszabb idő óta betöltetlen fontos funkció /jármüfejlesztési intézet/. Van az üzemekben olyan jelenség, mely már most is komoly problémát okoz az utánpótlás szempontjából. Fiatal mérnökök, technikusok úgy vélekednek, hogy szívesebben mennek fizikai munkára, mert mint szakmunkások többet keresnek, mint a rendelet szerint olóirt kezdő technikusi vagy mérnöki fizetés. Ez is figyelmeztetés a személyzeti munkával foglalkozó elvtársak felé, hogy többet tartózkodjanak az üzemben a dolgozók között, ismerjék meg jobban^őket és problémáikat, mivel ez az egyetlen lehetőség a belső utánpótlás tervszerű biztosítására. ♦ / • . .._________________gl_____________ j I- 6 -