Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1985-02-23
i- 96 -Két kérdéshez szeretnék nagyon röviden hozzászólni még. Az egyik az ifjúság kérdése. Nagyon meghatott mind a két hozzászólónak a lelkes, bátor hozzáállása. Varga elvtársnö beszédének nagyon nagy sikere is volt. Én,mégis az az érzésem, hogy ugyanakkor amikor igen jónak tartom a harcos kiállásukat és ma} gam is azon a véleményen vagyok, hogy pl. a lakáskérdés egy olyan döntő kérdés, amiben előre kell lépni, de helyezzük a realitás légkörébe azért a helyzetünket. Ehhez szeretnék adalékot adni. Ne gondolják, hogy nyugaton könnyű lakáshoz jutni. Sokkal könnyebb a hozzáférhetőség, mert sokkal könnyebben adnak komoly, nagy kölcsönöket, és ezt kellene valahogy nálunk is megoldani, de ez 14-18 %-os kamattal adják és ha nem fizeti a részletet, az utcára kerül. Szóval ez az, ami nálunk ismeretlen. Ugyan igy a munkában. Pl. a másik elvtársnőnél, akinél én egy kicsit hiányoltam azt, hogy a fiatal oktatók problémáinál megint csak a követelések jöttek előtérbe és ma nagyon, sokkal népszerűbb dolog kritizálni, mint az egyéni helytállásban, amiben pedig rettenetesen nagy feladataink vannak a mostani nehéz gazdasági viszonyok között, hogy mi kommunisták mindenütt helytáll junk, hogy ott nem jött ki az, ami az Írásos anyagban szerepel, hogy a tanulmányi fegyelem laza, az igénytelenség, a követelmények alacsonyabb szinten állnak. A szakmai előrehaladásban teljesen egyetértek, hogy perspektívát kell adni a fiataloknak, minden szakmának ki kellene dolgozni egy komoly nagy előremutató tervet, mert nem jó ez, hogy a fiatalok azt hiszik, hogy azért nem jutnak előre, mert a nyugdíjasoktól bedugulnak a helye . Hát egy kicsit számoljanak. Nem elég a hely akkor sem, , számos szakmában tultermeltük a diplomásokat. De van lehetőség, hogy azért hazai viszonylatban is, vagy akár külföldi, külkereskedelmünket is elősegítő viszonylatban reálisan megtaláljuk a perspektívát, hogy hogyan helyezkedjenek el a fiatalok. Én azt hiszem, az valóban egy nagyon nagy hiba, hogy a diplomás végzi a nem diplomás munkát, tehát a mérnök a technikusét, vagy a szakmunkásét, a szakmunkás a szakképzetlenét, ugyan igy orvosi vonalon az orvos gyakran a technikus munkáját, vagy a nővér munkáját, akik jobban végeznék el azt a számára nem kielégítő munkát, ugyanakkor a képzett egészségügyi személyzet végzi el a segédápolóknak a munkáját. I 9*----------------------------------------r-' ------------------------------------------ ' ' ' J ■ ■ r ■ ■ V -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------’ —■ *