Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
I 2ooo pártonkivüli dolgozónk becsülettel eleget tesz kötelezettségének és eredményekben jelentkező megvalósításokat tesz a kongresszus asztalára. Tisztelt Pártértekezlet! 1 A magam részéről is tolmácsolni szeretném azt a bizalmat és együttérzést, amit vállalatunk kommunistái tanúsítottak a pártértekezlet sikerének érdekében. Kérik a Kerületi Pártbizottság azon küldötteit, akik a Budapesti Pártértekezleten, majd a Kongresszuson résztvesznek, továbbítsák vállalatunk minden dolgozójának pártunk eddigi politikájának 1 egységes elismerését, illetve a kongresszus határozatából adódó feladatok egyértelmű megvalósitását. Arra törekszünk, hogy a Kongresszus majd a kerületi Pártbizottság határozatai alapján népgazdaságunk és vállalatunk érdekeit összekapcsolva sikeres lépéseket tegyünk nemzetünk, népünk felemelkedése érdekében, a szocialista tudat további elmélyítésében, párt politikájának töretlen végrehajtásában. y? Kassai Frig.yesné elvtáfrsnő, a Váli-uti iskola tanára, párttitkár. A kerületi Pártbizottság beszámolója igen komolyan foglalkozik az általános és középfokú oktatási intézmények, pártszervezeteink munkájával, s azt elég pozitívan értékeli. Talán kissé pozitivabban is, mint ahogyan az a valóságban van, a követelményekhez viszonyitya. Iskolánk pártcsoportját, majd most már alapszervezetét immér 7 esztendeje vezetem és tiszta lekiismerettel mondhatom, hogy mindig elégedetlen vagyok a saját munkámat illetően, ügy gondolom, hogy ezzel minden párttitkár véleményét tolmácsolom. Persze ezzel egyidőben látom azt az óriási fejlődést, amelyet elértünk. Emlékszem milyen viszolygó érzés vett rajtam erőt, ha valamilyen politikai feladatot kellett konkrétan végrehajtani és a testület elé állni, mert előre láttam már az arcokon a közönyt, érdektelenséget. Végighallgattak és hol nyiltan, hol rejtve, megboesájtóan mosolyogtak, mint akik sajnálnak, hogy nekem ezt hivatalból tennem kell. Azóta meggyőződtek arról, hogy ez nem hivatali volt. ügy gondolom, valamennyi iskolában többé-kevésbbé ez volt akkor a helyzet. De a világ nem állt meg, meg mi sem hátráltunk meg a nehézségek elől. Láttam, az eddig hitetlen, bizalmatlan kartársaink szép lassú változását. Kezdtek hinni abban, amit csináltak, kezdtek hinni az iskolai pártszervezetekben és ma mar az alapszervek tagjai bizalmat élveznek és tekintélyük van. Talán sehol nem olyan fontos ez, mint a pedagógusok között. Hiába beszélünk mi, ha azt látják, hogy bennünket örökké helyettesíteni kell, vagy ha ott is vagyunk, akkor semt _ , érünk fabatkát sem. És itt jelentkezik egy speciális, pedagógus területre jellemző jelenség. Mindig az jut eszembe, hogy egy szerszámkészitő mikor szerszámot készít, azonos rajz alapján, azonos Moimszert készítenek. Arról lehet szó, hogy egyik kevesebb, a másik több idő alatt, selejtesen, vagy jól állitja elő a munkadarabot. Nálunk azonban más a helyzet. Bár a rajz látszólag azonos, 6-14 éves gyermek, a feladat is azonos, sőt a megmunkálási idő is azonos. A módszer azonban már különböző és ennek megfelelően az eredmény sem azonos. Az elmúlt évek fő feladata volt az oktatási reformtörvény végrehajtása és ez még évekig fő feladatunk marad. Ebben a munkában van az iskolai pártszervezeteknek segítésére szükség, túl a párttagok szakmai munkáján. Ezen belül is legdöntőbb a világnézeti nevelés kérdése, mellette pedig az oktatás korszerüsitése. Itt jelentkezik az a bizonyos módszer. Az a pedagógus, aki nem értette meg az oktatási reformtörvény jelentőségét, csak meghallgatta, az folytatja rutinmunkáját és minden nevelési lehetőséget megkerülve közli csak az uj ismereteket. Az iskolai pártszervezeteknek a feladata, hogy összpontosítva erejét, politikailag 9j& > •»- 24 -
