Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
s " * I kával csak a legutóbbi időben sikerült a műszaki fejlesztést kissé meggyorsítani. Ezen a télen csak a kezdeti lépéseket tettük meg, viszont a gazdasági mechanizmus reformja is alapvető feladatként jelöli meg a gyorsabb fejlődést. Az expói ttervek teljesítése során előnyös szemléletbeli változás is történt. E szemléletbeli változást nagymértékben elősegítette, hogy a kerületi pártbizottság és az üzemi pártszervezetek a Központi Bizottság 1963. decemberi határozata után alaposabban és konkrétabban foglalkoztak az exportfeladatok teljesítésével, a vállalati hibák felszámolásával és a szocialista munkaverseny célkitűzéseiben is mindjobban előtérbe kerültek az exporttervek teljesítésével összefüggő minőségi és mennyiségi feladatok, valamint az importanyagokkal váló ésszerű takarékosság megvalósítása is. Lényegesen lecsökkent a rendelés nélkül gyártott termékek száma. Javult az exporttermékek kibocsátásának üteme is. A vállalatok kereskedelmi politikája azonban túlzottan óvatos, az export-visszaigazolások zömmel az év végére történnek. Jórészt emiatt az év első felében — az igények specifikálatlansága következtében — sok esetben tisztázatlanok az exportrendelések. Az új gyártmányok részaránya is megnőtt az exportban, de ezek kibocsátása is nagyrészt az év (második felére esik. Az export teljesítése tőkés és szocialista reláció közötti megoszlására kevés adat áll rendelkezésre. Megállapítható azonban, hogy az export nagyobb hányada a szocialista országok felé bonyolódik le. A Magyar Édesipar a kerület egyetlen olyan vállalata, amelynél a tőkés hányad a nagyobb (1966. évben 65,3%). A termelés gazdaságossága A kerületi vállalatok önköltségi eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy e vonatkozásban is értünk el eredményeket. Az 1966. évi eredmények az 1962-es évvel való összehasonlítása nem ad valós képet, mert az időközbeni árrendezések, a bérpolitikai intézkedések és pl. az eszközlekötési járuléknak a költségek közötti elszámolása stb. nem teszi lehetővé a közvetlen összehasonlítást. Megállapítható azonban az, hogy az önköltségi tervüket nem teljesítő vállalatok száma — a korábbi évekhez viszonyítva — 1965-ben lényegesen lecsökkent. A javuló eredményeket igazolja az a tény is, hogy 1965. évben a nyereségrészesedés nagysága átlagosan 6—20 nap között váltakozott. A kerületi vállalatok 1966. I. félévében is teljesítették, illetve globálisan 0,6%-kal túlteljesítették önköltségi tervüket. A bázisidőszakhoz képest viszont 0,1%-kal nőtt az önköltség. A bázishoz és a tervhez viszonyított legnagyobb fejlődést a KGM vállalatai érték el Kedvezőbb volt a NIM és az ÉM önköltségalakulása is. a' jobb eredmények elérését a lemaradó vállalatok (pl. ÉM 43. sz. Építőipari V., Magyar Édesipar) kedvezőtlenül befolyásolták. Az 1966-os feladatok maradéktalan végrehajtását a jó vállalatok teljesítményének megtartása mellett — a lemaradó vállalatok költségtúllépésének alapos csökkentésével, illetve felszámolásával lehet és kell biztosítani. A gazdaságosabb termelésben nagy szerepet játszik a termelékenység folyamatos növelése A kerületi iparvállalatok - 1964-től kezdődően - az évről evre élért termelési többlet legalább kétharmadát a termelékenység növelésével érték el. A vállalataink többsége jelenleg műszakilag megalapozottabban tervezi be a lehetséges i óratnegtakarí tások nagyságrendjét Jelentős a folyamatos normatetobantarlasok alapjan elért óramegtákarítások száma is. A komnlex intézkedési tervekben megtervezett hatékony intézkedések és azok sikeres végrehajtása jelentősen elősegítette a termelékenység növekedését, a műszakilag megalapozott normaóra-megtakarításokat. , , < q1 57nrns összefüggésben a munkaerőhelyzet alakulásával is ^gÍaZzn?kelÍSeA beszámolási időszakban a kerület üzemeinek döntő többsége munkás-37 | M > _________________________________________________________-_____— ~~ " "
