Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
* • • ■-? é Ipar 905 fő tag 66,5% 1021 tagjelölt 68,4% Építőipar* 46 fő tag 3,4% 57 tagjelölt 3,8% Hivatal 291 fő tag 21,4% 296 tagjelölt 19,8% Körzet — fő tag — — tagjelölt — Közlekedés 46 fő tag 3,4% 49 tagjelölt 3,3% Egyéb 72 fő tag 5,3% 69 tagjelölt 4,7% összesen: 1360 fő tag 100 % 1492 tagjelölt 100 % * Az adatok csak 1965-re vonatkoznak. Előző években nem volt építőipar a kerületben, illetve 1965 előtt az ipar jellegnél van számolva. Mint az adatokból leszűrhető, a tag- és tagjelölt-felvétel az ipar és építőiparra koncentrálódott. Az összes tag- és tagjelöltfelvételek 70—72%-a ezen a területen történt, ami megfelel a párthatározatoknak, a kerületi pártbizottság törekvéseinek, és a kerület sajátosságainak is. Az ipar és építőiparban felvettek arányszáma viszonylag jelentősen növekedett, a hivatali felvételek, valamint a közlekedés és egyéb jellegű területek aránya némileg csökkent. Az a véleményünk, hogy pártszervezetek pártépítő tevékenységének mértékét és színvonalát nemcsak statisztikailag és nem más üzemek eredményeihez, hanem a saját terüle'~~~ tük lehetőségeihez, összetételi adottságaihoz kell mérni. Ha így járunk el, akkor pl. megállapítható, hogy a pártépítő tevékenység jelentősen javult — sok vonatkozásban — a Hajtóműgyárban, az MKM-ben, a Kismotor- és Gépgyárban, a Gammában, a Gyapjúfonóban, a HKI-nál és más pártszervezeteinkben, viszont néhány helyen időlegesen visszaesést is tapasztaltunk. Meg kell említeni, hogy 38 ipari jellegű pártszervezetünk közül 1965—66-ban 37-ben volt tagjelöltf elvé tel. összességében megállapítható tehát, hogy a kerületi pártbizottság pártépitő tevékenysége az elmúlt években helyes irányú volt, amelyet a jövőben is követni szükséges. Néhány vonatkozásban még szükséges megvizsgálni a páidépítő munka egyéb oldalait is. így a munkások és szakmunkások arányának, az értelmiségi területen folytatott pártépítő munkának, és a nem, a kor szerinti összetételnek néhány konkrét összefüggését is. A munkások és szakmunkások arányának alakulása. A kedvező összkép mellett, amit a tag- és tagjelöltfelvételi munkában tapasztaltunk, minimális a fejlődés a munkások és szakmunkások felvételének arányában. 1963-ban pl. a .tagfelvételeken belül a munkások aránya 48,5%, a szakmunkásoké 32,5% volt, ami alacsony. Ez az arány 1965-ben a munkások tekintetében 50%-ra, a szakmunkások vonatkozásában 37%-ra emelkedett. Az adatok azt bizonyítják, hogy az 1962. évi tagjelöltfelvételi munka ebben a vonatkozásban nem volt eléggé átgondolt és ez 1963-ban mint negatív tendencia a tagfelvételeknél jelentkezett. Kerületünkben a fizikai dolgozók több mint fele (53%) betanított vagy segédmunkás (kb. 28 000 fő). A beszámolási időszakban ezek közül évi átlagban csak 63 tagjelöltet és 52 tagot vettünk tel, ami kevés. A feladat az, hogy erősítsük közöttük a politikai munkát és ezen keresztül növeljük a párttagság arányát, mert míg — az összdolgozókhoz viszonyítva — a párttagság aránya kerületi szinten 11,5%, a szakmunkásoké 9%, addig a betanított és segédmunkások összlétszámához viszonyítva a párttagok aránya csak 5%. A fizikai munkások súlya a tagjelöltfelvételekben. A beszámolási időszakban (1962. IX. 1-1966. VI. 30) a felvett 1492 tagjelölt közül a munkások szama es megoszlása a következő: n Kozul a 10 AID —------— —— ____: 1 _____________ _____
