Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
Üzemi szakmunkások 551 fő 37 % Üzemi betanított munkás 202 fő 13,5% üzemi segédmunkás 3 fő j Egyéb munkás 67 [ 4,5% Összesen: 823 fő 55 % A ,^laz,at. mutatja, hogy^ a felvett tagjelöltek több mint a fele fizikai munkás, azonban a felve ízikai munkások száma — a kerület összdolgozói létszámának elfoglalt súlyához képest a acsony, még akkor is, ha a munkások felvétele évről évre valamit növekedett. A felvéte' lek azonban nem tartottak lépést a viszonylag nagymértékű munkáslétszám-növekedéssel. Lényeges jelenség, hogy a tagjelöltfelvételeknél a munkások aránya magasabb, mint a tagfelvételek során. (1964-ben pl. a tagjelöltfelvételnél 55%, tagfelvételnél 48%-) Ez több tényezőt is figyelembe veve arra mutat, hogy pártszervezeteink nem folytatnak kielégítő tevékenységet a munkások között. J 6 A jelenlegi helyzet jelentős változtatásához — különösen az önálló tag- és tagjelöltfelvételi joggal rendelkező üzemekben (ezekben dolgozik a párttagok közel 20%-a) — a munkások felvéte, let erőteljesen fokoznunk kell. Jelentős eredményeket értünk el különböző foglalkozású értelmiségi dolgozók tagjelöltfelveteleben. így a beszámolási időszakban felvettünk 85 mérnököt, 129 technikust, 60 pedagógust, 11 közgazdászt és 148 egyetemi, főiskolai hallgatót. Ez azt bizonyítja, hogy a partszervezetek befolyása ezekre a rétegekre jelentősen növekedett. Az orvosok között azonban igen kevés a párttag. A fenti időszakban összesen csak 9 orvost vettünk fel, ezek közül is 6 főt, 1964-ben. Az egészségügyi területen az ilyenirányú tevékenységet komoly mértekben a lehetőségek határain belül — fokoznunk szükséges. Nem elégedhetünk meg a nők arányának alakulásával sem, mert bár a nők között végzett Par.t(f/píit° munka eredményeként a női párttagok száma az 1962-es évhez képest 1966-ra ,5 Árkai nőtt, továbbá a női összdolgozókhoz képest arányuk is javult, mégis az összparttagságon belül évről évre csökkent a női párttagok aránya. A nők között végzett politikai nevelőmunka tudatosságának és tervszerűségének fokozásával lehet és kell a helyzeten változtatni. J £ !c°r,tzl?lrinti ^szetáíeíí szemlélteti az, hogy 1904Hben pl. a 30 év alattiak a párttagságon inio u-3 .S arányban voltak, a 40 év alattiak pedig 48,5%-át tették ki. 1965-ben — 1962-hoz képest — 24%-ról 29%-ra nőtt a 24 éven aluli tagjelöltek aránya. Ugyancsak növekedett a 30—40 év közötti tagjelöltek (1962-es 25%-ról 1965-ben 31%-ra) aránya is. gyanez figyelhető meg a tagfelvételek során. Mégis jelentősen hat az öregedési tendensem amÍt nem tUd eléggé ellensúlyozni a tagjelöltfelvételi munka helyes irányú fejlődése Következtetések és feladatok. Megállapítható, hogy a kerületi pártbizottság a tag- és tagjelöltfelvétellel, valamint a partepités politikai és szervezeti feladataival a beszámolási időszakban rendszeresen és sokoldalúan foglalkozott. Ezt bizonyítja az is, hogy a VB ülései után titkári értekezleten értékeltük az egyes pártszervezetek ilyenirányú munkáját, felhívtuk a figyelmet a jó és elytelen tendenciákra. A munkatervek egyeztetése során során arra is törekedtünk, hogy pártszervezeteink választott szervek ülésén foglalkozzanak a helyi tapasztalatok elemzésével, a helytelen szemléletek felszámolásával. A pártépítés néhány fontosabb, pozitív vonását az alábbiakban lehet összefoglalni. Pártszei vezetőink többségében a beszámolási időszakban rendszeresen és elemzően vizsgálták a tag- és tagjelöltfelvételi munka helyzetét, az adott pártszervezet összetételének és a párttagok tömegkapcsolatának alakulását. Az elemző munka lehetővé tette, hogy a pártszervezetek tervszerűen és folyamatosan határozzák meg a főbb célkitűzéseket és a konkrét tennivalókat. így helyesen 11 IZ/I * —■----------------------------------------- ;■ .I I
