Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
------—_ ----------------—------------— -----—------------------------------- ■ 1— ■■ ■” ----- -------------’---------------------------r—-----------------r .* -:P í 3. A párttagság létszámnövekedésének és összetételének alakulása a beszámolási időszakban. Az 1962 és 1966 közötti időszakban a kerület dolgozóinak és párttagságának létszáma jelentősen megnőtt. Az 1962. évtől 1966. VI. 30-ig a dolgozók és a párttagság száma abszolút számokban a következőképpen alakult: l — 1962-ben az összdolgozók száma 70 374 volt, a párttagok száma 7812 (kb. 11%); — 1966. VI. 30. állapot szerint az összdolgozók száma 85 755 főre, a párttagság száma , 9908-ra növekedett (kb. 11,5%). Az összdolgozókból 1962-ben az iparban és építőiparban dolgozott 50 284 fő és ebből a párttagság 4729 főt tett ki (9,4%). 1966 I. félévében viszont 68 639 dolgozó volt az iparban és építőiparban és ebből 6576 fő a párttagság száma (kb. 9,6%). Az adatokból látható, hogy mind az összdolgozók, mind a párttagság száma jelentősen nőtt, azaz 15 381 fővel szaporodott az összdolgozók és 2096 fővel a párttagok (tag és tagjelöltek) száma. Mint i a fentiekből kitűnik a párttagság összdolgozókra vetített aránya (11:11,5) lényegében [ nem változott, illetve valamelyest javult. A beszámolási időszakban összesen 1360 tagot és 1492 tagjelöltet vettünk fel. A beszámolási időszakban a párttagság száma 2096 fővel nőtt. Ez a növekedés a felvételek mellett abból adódik, hogy a beszámolási időszakban 1107 tag és tagjelölttel többen érkeztek a kerületbe, mint amennyien távoztak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a párttagság létszáma ez idő alatt 480 (35 kilépett, 95 kizárva, 161 törölve, 189 meghalt) tag és tagjelölttel csökkent. Érdemes felfigyelni arra, hogy a kerületből távozott és a kerületbe érkezők százalékos aránya, tehát a párttagság mozgása milyen magas. Ez a pártszervezetek stabilitását is befolyásolja és jelentős mértékben kihat a pártszervezetek és a kommunisták politikai aktivitásának hatékonyságára, a pártszervezetek egységének és összeforrottságának alakulására is. A párttagság jelleg szerinti alakulását a 2. sz. melléklet adatai mutatják. A jelleg szerinti elhelyezkedés alapján megállapíthatók a XI. kerület sajátos vonásai. Ezekre az a jellemző, hogy a párttagság kétharmada az iparban és építőiparban dolgozik. Az építőiparban a párttagság aránya az építőipari összdolgozókhoz viszonyítva jóval alacsonyabb (7,6%) az ipari aránynál (10,25%) és a kerületi arányszámnál (11,5%) is. Ugyanez érvényes a közlekedésre és az egyéb jellegű területekre. Viszont a hivatalokban (intézmény, iskolák stb.) a párttagság aránya az összdolgozókhoz képest igen magas volt és bár csökkent, jelenleg is közel kétszerese a kerületi és ipai'i átlagnak. Ugyancsak jellemző az a helyzet is, hogy az összpárttagságon belül igen magas és növekvő a körzeti párttagok (nyugdíjasok, nők stb.) aránya, amely valószínűen a következő években még tovább növekszik. Az előzőekben már említettük, hogy a beszámolási időszakban 2852 tagot és tagjelöltek vettünk fel. Szükséges még vizsgálni, hogy a felvett tagok és tagjelöltek jelleg szerint hova tartoznak, megfelel-e a párttagság növekedésének tendenciája — a pártszervezetek i pártépítő tevékenysége nyomán — a párt határozatainak, illetve a kerület felvázolt sajátosságainak. Ezt a tag- és tagjelölt-felvételi jelleg szerinti bontásával lehet leginkább bemutatni. Az adatok a következőket mutatják (1962. IX. 1.—1966. VI. 30. között): 9 m ~ " ~ I v *n ff
