Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1959-10-17
I tilsán a légkör, hogy a -.OMumat -k sem m. rix megmondani, | h» val Mait neiytelonltenek, per azé ezt a légkört nem ionét álta-1 lánotíitani mindenkire, de talán én sem v jg /ok már olyan harcos y ni int voltam. * álvt raak í A tegnapi és mai hozzászól suk azt igazolják, ho y ezen a pártértezezleten dó kommunista légkör kezd kialakulni* Pl* Gál mboa 'ivt u a jo önkritikát gyakorolt, de hozzá ■ k?.rom tenni, hot,y milyen jó lett volna, ha nem mondja azt is, no y a XI.kurdiét nem a legrosszabb kerület, a hit k éo nézetek ellen keli Ixoicolnl. inzert nyugodtan mogmoi.dh&t juk a vélemény un— két, Mert ha itt— tt hibás néz tokét tapasztalunk, akkor a nib s módszer <-a -agatártáé ellen harcolunk, lio zát zoiduom eddigi része önkritika is akart lenni. üty is mint a kerületi VB tagja, u^y is, mint az Egyetem Párttitkára, úgy tapasz tálam, hogy n XX.kerületi Pártbizottság heryeeen értelmezi a .árt politikáját, és uz ellenforradalom * tani in az unt követó időben igen következetesen naroolt az uj értelmiség kialakításáért. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy nem ez a véleményem a .erulot minden kommunistájáról. Engedjék meg, hotJy elmondjak egy sor szubjektív kérdést, kanyon örülök, ho . y Barkas elvtárs után szólaltam lel, ezzel is ál • korom húzni, hogy a Műegyetem is hurcol uz uj értelmiség kialakításáért. Vannak akik azt mondják, hogy az értelmiségé a vezető szerep* A kapitalizmus bon az értelmiség kiszolgálta a rendű, ért és most is az értelmíságnek ki kell'szolgálni u műnk í.uo3ztályt ée érdekszövetségbe kell állnia vele.Vannak akik nem értik, vugy nem a Karaik megérteni, no, y a történelem folyamán minden uralkodó osztály megteremtette a maga értelmiségét. ,<ppun ezért a munkásosztálynak is meg Kell teremteni az értelmiséget még árkor ía, .a megvolt a véleményünk 195b.-buu uz értelmiségről* Bem egy elvi ére mondta nekem, ho0, érdekem az értelmi é,, védése, mert nekem ken, ér kérdés. Hz nera az én érdekem, hanem a műnk óeőazt. ly érdeke. A kommunista és munkáspártok, nemcsak a szocialista viszonyok között, de a kapitalista viszonyok között is komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy bázist teremtsei.uk a szocializmus javára uz értelmi .--ég köreiben. Vannak aivt rsak véleménye, szerint, akik az uj értelmiség v. gtere. iteaének forrását leszűkítik az iskolákba, oktatókra. Több forrása van az értelmiség nevelésének. A munkás és paraszt fiatalság beiskolázása nagyon fontos éy a szülőket is nagyon nagy felelős é^oel ruházza fel ez a kérdés. Ezen a téren sok bírálat ért é. fog érni ezentúl ía* b© .nünket* Ami ifjúságunkra vajon csak az egyetemi légkör hathat ? Más is hat. az 1957.-ea pár tér tegezi e tan ha emlékeznek az elvtlruak, a kerületi kommuniut któl kértük, segítsenek, nem által nőni tusról, hanem a becsületes, de megtévedt oktatók ■'o hallgatók különv lanzt >a 'val. az ellonforradnlmár elemeket eltávolítjuk és az oktatókat politikailag megerősítjük* Begyen >gy szil írd bázis az egyetemen. Kekünk véleményünk hogy a t ra dalom haladó erői között megszűnt a tömegeknek az erkölcsi vonzó ereje nagy részben. Megvan a véleményük az embereknek még ma is az egy. lemről, a Müegy. tem kommunistái felvetettek a kérdést, tisztázzuk, hogy az egy. temen kzdődőtt -© az ellenforradalom, az ellenforradalomnak négy oka volt. ** i ne s joga senkinek azt mondani, hogy az egyetemen kezdődött az eiitnforraualom, ott aeia történt volna sei.mi, na nem lőtt volna meg az a 4 ok. Ma dolog mit mondunk itt magunk Között- » - > r ,
