Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1959-10-17
éa ma , houv le járatjuk a tekintély át a a egyetemnek az t.:.berek között. miben mutatkozik ennek az erköicbi x öli. txK.ua. vonzó erőnek a gyanússágé Y Azelőtt dxűbőség Volt, La valaki az tígyt't«r:i«ci tanulhatott. Lszel azemben az I9ö8y^>9*-au beiskolázásnál harcol tünk üzért, hogy a párt ál tál előirt lé tüzérét kielégítsük, munkáé- paraszt t.,yerekek nem akarnak jönni tanulni, ügy tudjuk orő.dteni az o; aetetelt, no, y a Budapesti PB ua a kerületi PB mindent mozgósított, ho.;.y a munkás- paraszt gyerekek jöjjenek az Evetemre. Alacsony pontsza ra ceokként a űumt o araszt fiat ilök beleitőlázaoa. A lerrorzaolodás kérdéséről is beszelnünk kell. Megvizsgáltuk n mya iratkoztak be ős hányán tanultak tovább, pia. az 1954/55-üs tanévben. 441 murik is- paruuzt fiatal közül például 2oo műnkm- parauzt fiatal hágj ta ott az egyetemet. Itt az t gyetem felelősségét áa a murai a- paruazt szülők felelŐBságát kell felvetni, az outi levelezési oktatással kapcsolatban az a véleményünk, ho,,y az űzetek nem foglalkoznak tervszerűen ée kellőképpen az egyetemre küldendő k'derek kiválogatásával, az jón, aki jelentkezik, senki felelősségre nem vonja okét ha otthagyjak az egyt temet. Ugyanakkor az a véleményünk ho, y akik Jelen kéztek az egyetemre, azokkal r»ein tőrödnek tanul - e Vagy sem. ingnéztUÍtk 3oo kommunista levelező hallgatót azt lehet mondani, no0y tragikus a helyzetük. ezekről az üzemekben azt seru tudták sok es* tbon, ho v eati levelező oktatásra j rnak, hogy oegitették volna őket V A pdi gyetem pártérte,;ez- 1 ötének egyik kérdése volt, hogyan biztosítják az utúnpotl -st ar zeiaek. lo5o igény volt mérnökökben váldalainknál, a létszám emelés laboratóriumuk, műhelyek atb. kérdését veti fel. Vannak rejtőt tartalékok az esti legelezéai hallgatók között, és az^Uz emek nem hasznUják ki a levelezési oktat a aata lehetőségeket. Pedig ezzel a népgazdaságot segítsük az uj értelmi é(í kialakítását. A Politikai Bízót u gnak volt gy art rozst.i, nogy az egy, temeket meg kell erősíteni szilárdítani előadókkal, Hagy segítséget kaptunk azzal, hogy megkaptuk al-istát az üzemektől. Horn egy kommunista mérnök azzal indokolja, hogy n m nagy kedve van az egyetemre menni oktatónak, mert nem is a kevesebb fizetést tekinti , hanem az aggazstja, hogy neki az üzemben nagyobb tekintélye van, jobban megbeosülik, tisztelik, mint üzemvezetőt, ha bemegy az egyetemre nem kap annyi megbecsülést, libben alig kaptunk Miami segítséget az ipurlgazgatoságtól. higyjék el, hogy fccmoly erőfeszítéseket tettünk felső pártszervezeteink és a kerületi kommunist i, hogy itt rendet te emtsünk é o a párt politikája érvényesüljön az egyetemeken is. A XI. kerületi egyetemeken a párt vezető szerepe érvényesül ma már fontos kádékkérdesekben és egyetemi felvételek vonalán, sem dönthstaz egyetem vezetés a párt nélkül. A Műegyetemen van szocialista bázik. 331 kommunista van, a KIöZ 1263 fiatalt számlál. Bbből 61.3 /£—u munkás-pár asz., fiatal* A szakszervezet kezd politizálni. Gyakorija az rdekvédeloet, politikai feladatokat old meg, ankéteket szervez. Van marxista oktatás. 1957.-ben 31 tanszéken nem volt kommunista, ma osltíc 11-en nin s. 593 oktatóból loo olyan Van, akir erősítés képen hoztunk be. 8o olyan oktatót eltávolítottunk, aki politikailag nem volt kívánatos elem. Kollégiumokat szerkeztünk, ahol a munkás fiatalok zöme lakik. Az ipari megbizáso] területén is rendet terma tettünk az egyetemen. A KK forgalom 3o millióról 6 millióra ősökként, a Müegye érni kommunistáknak az a véleménye, hogy olyan feladatokat oldjanak meg XK munkákkal, amelyek a népgazdaság érdekeit segítik elő* Hagy általánosítás volt az, hogy a műegyetem erkölcstelen munkával 9 r I >- 24 - - ■ ?
