Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1988-02-16
- 3 -litikai oktatást. A tapasztalatok szerint ás^r^zaj^enj^ bizonytalan a wAnaiaM. művelődési bizottségokjTelyej. szerepe, “tükröződik a művelődési intézményekkel való kapcsolataikban is. A 38 vállalat közül 4 rendelkezik önálló művelődési intézménnyé , 6 vállalatnál dolgozik főállású népművelő, a többi vállalatnál nincs közművelődési szakember. A művelődési otthonnal rendelkező és a főállású népművelőt foglalkoztató vállalatok /összesen 10/ közművelődési eredményei, a mutatók alapján jobban, pl:- a dolgozók iskolai végzettségénél minimális a 8 általánost nem végzettek száma /a dolgozói létszám 7-10 %-a/.- az oktatást át- és továbbképző tanfolyamok szervezésével segítik. ....... _ mind a 10 vállalatnál működik ifjúsági klub és amatőr művészeti csoport. A közművelődési szakembert nem alkalmazó vállalatoknál /28/ :- az alapiskolát nem végzettek száma magasabb /14 %/.- ifjúsági klub /10/ és amatőr művészeti csoport /2/ csak kevés vállalatnál működik, pedig a fiatalok számaránya indokolttá tenné /a 30 év alattiak aránya az összlétszám 30 /Q-a/. Fentiekből megállapítható az a tény, hogy a vállalatok többségé a "hagyományos" közművelődési feladatokat latja el. I Társadalmi-gazdasági megújulásunk követelményeként -többek között a munkahelyi művelődés fogalmát, feladatrendszerét is újra kell gondolni, fogalmazni. A gazdasági fejlődés együtt jár az emberi tényezők szerepének növekedésével, az általános, a szakmai és a politikai műveltség gyarapodásával. A megújuló magyar gazdaság kibontakozásának egyik jelentős fékezője a tudati tényezők sokhelyütt alacsony volta, az emberekben rejlő szellemi tartalékok kiaknázatlansága. Versenyképes termékeket csak szervezettebb munkával, a műszaki fejlesztés gyorsításával, ésszerű, takarékos gazdálkodással, ugyanakkor ötletessóggel, kockázatvállalással lehet előállítani. r “i L-------—K---------|
