Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1960-02-12
r n —4— >, 1 ■* tak,de politikai nevelést nem. Ezek most bekerültek a jó szakemberek soraiba, de nem akarják lekötni magukat a szórakozás miatt. be a legnagyobb baj, hogy meg az idősebbek is beleviszik őket a könnyelmű eletbe. Nem^tudom hogyan fogunk kilábolni ebből a bajból. Áttérve a Tömegcikkgyár helyzetére, ott is fiatalok vannak és az átnevelesük nehez. Ez véleményem szerint nagyon lassan fog menni. A VII. Kongresszus alapján olyan javaslatot hoztunk, hogy nemcsak a szakmai nevelést, hanem a szervezeti életet is biztosítani lógjuk. Kérnék az Elvtársaktól véleményt, hogy lenne—e más eszköz ezeknek a problémáknak a megoldására. Az újonnan felvett elvtársakkal ténylegesen erősödik^alapszervezetünk, de eszmeileg nem. Nem volna-e első feladata az idősebbeknek, hogy politizáljanak a fiatalokkal, hajnos az Untodé nagy létszáma nagy kisegitö csoporttal rendelkezik, és kévés szakembex-rei. egészségesen halad előre munkánk, de üti meg azt a mértéket, amely kívánatos volna. Jelenleg pl. nem folytatják a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos agitációt, nem mernek odaállni, távol tartják maguktól ezt a munkát. Az uj erősítésre azért is szükség volna, #rt az^1956. óta bekerült elvtársakat sem politikai oktatásra, sem mozgalmi életre bevonni nem tudjuk, bármennyire is rendes emberek. Csak a tagdijat fizetik be, nem tudjuk mit tegyünk velük. Úgy érzik magukat méltónak a Párthoz, hogy elvégzik becsülettel a gazdasági munkájukat. Ezeknek az embereknek az iskoláztatáshoz is segítséget kivánunknyujtani. A Munkásőrség további szervezése 2 éven keresztül sem sikerült. Jelenleg ott tartunk, hogy sok a jelentkező, már válogathatunk, de a válogatásnál bizonyos sértődöttséget tapasztalunk, sokak álláspontja, hogy miért nem lehet jó munkásőr az, aki párttag. Hedvic sek elvtárs: feladatunkat kepezte, hogy megnézzük, hogy a VK pártszervezetének vezető testületé hogyan foglalkozik a tag- és tagjelölt felvételi munkával, mennyire képes a jogaival élni. Elvileg, politikailag mennyire felel meg munkájuk a Szervezeti Szabályzat, a Központi és kerületi Pártbizottság határozatainak. Elvileg, politikailag megfelel a követelményeknek, nincsen kilengés, általában rendesen m ,gy a munka. Azonban néhány problémát felvetek, ami zavarja ezt a munkát. Ez összefüggésben van a vállalaton belül kialakult helyzettel, ami a Solti elvtárs vezetése alatt jóidéig fennállott. Valahogyan úgy nézett ki a helyzet, hogy a pártépitéssel nem foglalkoztak, amit bizonyit, hogy 1959 • elején a kerületi Pártbizottság részéről eleg nagy szorításban volt részük,- olyan tapasztalatok voltak, hogy nem értek el olyan eredményt, amely ki— vanatos lenne egy nagyüzemi pártszervezetnél. Azámszerüség tekintetében szép a létszámuk, azonban ha a vállalat létszámához, összetételéhez nézzük a pártszervezet létszámát; nem jó. Olyan probléma is felmerült, hogy nem megy a pártépitési munka. A jelentés is kimutatja, hogy 1959-ben felvettek 46 tagjelöltet.' Ha ezt 12 hónapra elosztjuk és tudjuk azt, hogy a VK-nak XIII. alapszervezete van, akkor kiderül, hogy van olyan jó néhány alapszervezet, amely nem vett fel párttagot. Mindezek arra késztettek bennünket, hogy tárgyaljuk a VK tag- és tagjelölt felvételi munkáját. 195ó-ban 46 munkást és két alkalmazottat vettek fel a Pártba. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy miért nem közeledik az értelmiség a Párthoz, és a munkásokat miért nem tudták bevinni a Pártba, ez_összefügg azzal, amilyen helyzet a VK-ban kialakult. Az a szellem, ami itt kialakult, elsősorban magának a pártszervezetnek az irányitó tevékenységén múlott. Kialakult módszereik, a császárkodas, az uralkodás nem vonzott, hanem taszított és különösen az értelmiségieket taszították ezek a módszerek. Amikor valamelyik alap-L— -L----------------------------------------------------------------------------------------------------
