Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1959-05-22
- 7 -í /'■ » rs ■ <y *.y j- fi i ■** *' -* ?,y Hentes von^ol1; a^ldSszelfe és marxizmus-leninizmus tanfolyamokon TMpi?ehdre tUzttUc e témát. Már a választási tanfolyamok azt bizonyították, hogy komoly parasztellenes hangulat van kerületünkbXiz flkéní abban mutaíkozotí meg, hogy olyan véleményeket hangoztattak és nem tágítottak e véleményekről a . hogy a parasztság jobban él mint a munkásosztály. A választási tanfolyamokon is propagandistáinknak egyöntetű véleménye volt ez. T'iílhíT. ElértUkSazt,ahogytpfopagandistáinknelfo|adták^ SiiSkon1 kíántlkklzSemelPle« ÍSStl • ben tehát értünk el eredményt > SrTKífl oktatásnál is ez volt egyik legjobban vitaxoíi kér^está következő oktatási évben vissza kell tértünk erre. A mezőgazdaság szocialista átszervezését is megvitattuk a sze~ miSIrinmokon. Helyeslik hallgatóink az szükségességét.Ezt politikailag, elvileg is jól látj ák,* ,í“ f ?y < „V vi „pm mondott gondolatuk is ezzel kapcsolatosan , most megadjuk a ntttaikáí* magunkét”.A szemináriumok többségébenké elvek voltak az utóbbi időben tapasztalható gyors ütemű átszervezéssel kapcsolatban. Különösképpen Győr, Veszprém megyei eredményei okozták a kételyeket* Hogyan történt a gyors atsz vezés?Nem e volt e ebben erőszak? Az ipar kitudja e elegitem géppel, iparcikkel, állami hitellel a mezőgazdaságot stb . I klrdesekre Kelemen elvtárs konzultációja megnyugtató választ adott propagandistáinknak, sajnos azonban hogy a XXI.Kongresszus tanulmányozása kissé elmosta ennek a problémának a megymagyarázás tüzemeinek, ezert a hallgatóknál bizonyis kételyek továbbra is maradtak fennt. Az értelmiség ellenesség felszámolásában az elmúlt évhez viszínyitva sokat mentünk előre. Ma már nem tapasztalható széleskörűen olyan vélemény, hogy vitatnánk az repéneksfcükségességét, vagy azt ®°.nda^k», ^^meLakvaráztuk pcréqzében ellenforradalmar stb. Jo volt, hogy megmagyaráztuk, hogy ki tartozik az értelmiséghez /:bár e kérdést meg ma sem látlák világosan:/Tehát a jellemző ma már az, hogy nincs kerület tokben°k^ értelmségellenes ote?fS heÍvéken még ma is az értelmiséghez soroljak az alkalmzotti rétegeket. ügy vélekednek, hogy természetes szükség van az nrvnq a Óedagógus. a mérnök, a technikus stb.munkájára, de mi^rt van annyi adrainiszzrativ munkaerő, meg az üzemekben. ^ben bizonyos egészséges birálat is található, nem személyenként az egyes alkalmazottakra haragszanak a szeminárium hallgatck^ hanerrja túlzott hivatali apparátus biirokratikus modszereire. E^robíémát*is élénken vitatták szemináriumainkon, sok üzemi a^elásedetlenság^ás ^egnen^lrtés .^am^ezzel^apcsolatosan ki^hogy^az^üzemek^vezotői^^osztályharc kérdéseiben nem^voltak ítwoa Piipnfnrradalmár elemek jó munkabeosztásban,vannak ma is L vagySha elbocsájtóttá egyik üzem munkaköréből a másik üzem jobb hel re vette fel. »-------------------------------_J r n
