Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.15.a/3)

1966-02-03

H * Az ösztönzésnek meg vannak a régi formái, meg kell mondani, hogy mit kell elérni, hogyan fogdák elbírálni és mit fog érte kapni az illető* Itt elvekről van szó. Az ilyen prémium,rend­szerrel a szubjektivizmusnak adtunk hallatlan nagy teret, aki borsot tör minisztériumi felettese orra alá, annak törleszthet az illető, amikor elbirálja prémium szempontjából. A-75-85 %-os biztosított bér kérdései nem derül ki hogyan kell érteni. Egyetértek egy ilyen rendszerrel, de nem úgy, hogy vala­kinek van 4.000 Ft fizetése, melyet évek óta megkap, most nőnek a feladatai, de csak 5.000-t fog kapni érte. Az aranyokkal is baj van. A művezetők felső határa 5*080 ft és van 5*000 ftr-os főkönyvelő, osztályvezető a nomenklatúra szerint, erre is fi­gyelni kell, mert baj lehet a nomenklatúrával. Ha a bérarányo­kat rendezni akarjuk, akkor kiemelt fizetéseket kell adnunk, a helyes arányok kialakiátsa érdekében. Készletezési téma: Az irányelv hiányossága, hogy ezt a témát egy pontban röviden összefoglalja. Miért alapvető kérdés ez? Mert nem lesz jobb vál­lalati eredmény, gyorsabb szállítási határidő, ütemesebb termelés és ezek visszahatnak a termelésre. Ez csak a végterméket kibocsáj­­tó vállalatokat érinti. Vagy majd felkészülnek arra, hogyha határ­időre szállítani kell, akkor a vállalat időben megkap mindent? Attól félek, hogy a végterméket kibocsájtó vállalat ott áll majd "megfürödve". Sokat vizsgált téma, hogy a magyar ipar miért vállal hosszú szál­lítási feltételekkel? nem azért mert ezt szeretjük, hanem azért, mert objektíve nem lehet rövid határidőre vállalni. Németország­ban Angliában jártak kint magyar szakemberek. Elmondják, hogy a gyártási idő ott sem rövidebb, mint nálunk, az előkészületi sza­kaszban vagyunk mi időveszteségben. Nem a vállalati anyaggazdál­kodási szervek tevékenysége miatt vannak a hosszú határidők, han em azért, mert mi nem tudunk határidőre kapni. ^ Néhány szemléleti módszer: A szemléletben.kell változtatást elérni elsősorban a felettes szerveknél. Pl. a tervhivatal jobban tudja a KGM-nél, hogy mit kell csinálni a EGM-ben és mire van lehetőség és igy lefelé. Egy évben 6 hónapot tervezünk és gyakorlatilag terveinket a sze­métkosárba lehet dobni. Ha mi nem tudjuk,.hogy mi van a vállalat­nál, akkor minket el kell onnan mozdítani. A minisztériumból kijövő előadó jobban tudja mit kell a vállalatnál csinálni, mint az évek óta ott dolgozó 100-150 vezető ember? Ha ezen nem vál­toztatunk, ez a z uj mechanizmusban is sok kárt okozhat. Hadjunk fel azzal a régi gyakorlattal, mely még a mai napig is megvan, hogy mindenhol minden ráér, csak amikor be kell vezetni akkor adnak lehetetlen határidőket. Az állóeszközök felújítására vonatkozó rendeletn pl. melyet január 1-vel be kellett vezetni, de nem tudjuk mennyi lesz régi karbantartásból felújítással, mennyi lesz saját beruházásból. De január 1-vel már ezzel kell dolgozni. Ugyan ez volt a helyzet az árrendezésnél.Most van két év határi­dőnk, ne az legyen, hogy másfél évig kidolgozzuk az intézkedése­ket és egy-két hónap marad a bevezetésre, mert ha ezt. igy csinál­juk, akkor a vállalatok megáshatják a sirjukat előre. ^ 33___|

Next

/
Thumbnails
Contents