Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1966-02-03
" ' ' ■r ... n Horváth, et.öntödei Vállalat: Abból indul ki, hogy a kiadott irányelveket és a végrehajtást is helyesnek tartja, bár kibővítésre szorulnak. Beszélünk a vállalatvezetők és ipari vezetők anyagi önállóságba? ról, anyagi érdekeltségeiről, azonban nem beszélünk bizonyos felettes szerveknek a vállalati életbe belenyúló anyagi érdekeltségeiről. / Két témára kell kitérni. Nálunk elsősorban beruházás és a műszaki fejlesztés kéxdese a^ domináló. Az én tapasztalatom szerint a legnagyobb rendetlenség mutatkozik e téren". Rengeteg a pénz és ha egy építkezést elkezdünk, mielőbb befejezést nyer, átalakítást vezetnek be. Nagyon helyes ax beruházási kódexnek az a része, hogy a beruházásokért a beruházó vállalat a felelős. Beruházásaink elsősorban az előkészítéssel és a tervezéseken buknak meg. A vállalatoknak jóformán semmilyen beleszólásuk nincs a tervezések határidejébe, műszaki kivitelezésébe, és rengeteg beruházás ezen vagy bukik, vagy olyan r-K súlyos anyagi áldozatokat követel, amelyeket nem lehet egyszerűen rendbehozni. /Soroksári vasöntöde/. Tervezés kérdésébe vannak helyes beruházások, amelyek megvalósíthatók, de gyakran a helytelen tervezés miatt nem leaiNKXkxactafexx mregy hozhatók létre. Olyan munkákat, amelyeket 5 ember két hónap alatt el tudna végezni, a minisztérium jóváhagyása miatt csak két év alatt készül el. Ugyanakkor annak gyakorlati haszna is mutat• kozna. Van egy készülendő rekonstrukciónk, amelyhez összesen 4 millió ft. szükséges. A gépek benne vannák 2,5 millió ft. értékbe és gondokodunk azon, hová tegyük, mert a minisztérium behozatta. A jóváhagyást majd ez év augusztusában fogjuk talán megkapni, amikor már építeni nem tudunk, ugyanakkor ezt a 4 millió forintos beruházást három hónap alatt meg lehetne oldani. Ez igen nagy probléma, mivel vas öntödei importra szorulunk. A gazdasági irányítás rendszerében véleményem szerint vannak hiányok, ezeket ki lehet küszöbölni, azonban nemcsak a rendszerben, /~n hanem a végrehajtásban is akadnak problémák. Egyes főosztályok teljesen önállóan gondolkodnak, de munkájuk nincs egyeztetve. Pl. az Öntödei Vállalatnál a rekonstrukciókon kívül még egy sor beruházást is végezni kell. Ezt a vállalatnak minden féle eszköz nélkül kell végrehajtani, a minisztérium azt veszi figyelembe, hogy a terv és termelékenységnek emelkedni kell, tehát erre létszámot biztosítani nem lehet. Főprobléma, hogy általában a kiadott tervszámok rosszak, nincsenek mérlegelve a vállalati speciális körülmények. Erre nagyobb figyelmet kell fordítani, s figyelembe venni a vállalatvezetés véleményét is. Az utóbbi időben egyre inkább szaporodnak különböző intézetek, de ezek vállalatunk szempont jából különösebb segítséget nem. adnak, hanem '* kárt " okoznak. Állandó vizsgálataikkal nem hagyják nyugton az embereket, de a vizsgálatnak gyakorlati eredménye nincs. Ezeknél az intézeteiméi a bérezések lényegesen jobbak, mint az ipari vállalatoknál, ennélfogva gyakran elviszik a jó szakembereket. Ezek az intézetek elsősorban olyan dolgokkal foglalkoznak® , amelyek a vállalatok feladatai. Pl. iparszervezési és üzemszervezési intézet, amely elméletileg foglalkozik szervezéssel, de a szervezőknek ott kellene lenni a vállalatnál, a helyszínen végezni a szervezést, nemcsak az okos tanácsokat adni. Ezt a létszámot inkább az üzemek részére kellene biztosítani. L is I ___ - .........m
