Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1964-10-29
r i > - 3 -Az Irodalom és művészetek szerepe a szocializmus építés ében. á legtöbbet szereplő és vitatott kérdések voltak: A szellemi offenziva lényege; Ezzel kapcsolatban olyan értelmi! volt a vita, nogy a marxizmus lényegében soha nem volt "deff enzivabtó.n • A lét és tudatfejlődés összefüggésével kapcsolatban; A Konferencia egyértelműen foglalt állást úgy, hogy a tudat lemaradt a szocialista lét fejlődése mögött, a világnézet nem válik automatikusán marxistává, az egyéb fejlődés mellett. Igen fontos dolog, minden polgári nézettel szembeszállni és magyarázni a marxizmus álláspontját. Sok szó esett a gazdasági ás ideológiai munka kölcsönhatásáról* A munkaiegyelőmmel kapcsolatban vannak még hiányos,^~N sá.g ok. Hol tartunk ma pl. a munka szükségletté válásában ? Tudatossá válik-e amunlca ? Az Értekezleten részletesen foglal- * kozott a fizikai munkát lebecsülő nézetekkel, ezzel kapcsolatos problémákkal is. J Szó volt az anyagi és erkölcsi ösztönzések szerepéről is; A Konferencia úgy értékelte a jelenlegi- helyzetec, hogy az erkölcsi ösztönzés bizonyos mértékig háttérb© szorult, az anyagi ösztönzés mellett. Szükség van az erkölcsi ösztönzéssel való hathatós foglalkozás mellett, az anyagi ösztönzés célszerű, tudatosabb alkalmazására is, önnek a jo— ( vőben jobban előtérbe kell kerülnie, . , Ténv az is. hogy az adott lehetőségeket nem mindenütt es nemi minden esetben használták ki. Egyébként az ösztönzők ^ kihasználása, alkalmazása ma elég nagy probléma nálunk. Ugyanakkor vizsgálni kell a fenti kérdést a termelékenységgel összefüggésben is. Hazánkban a termelékeny a eg ^20%esztendő alatt a kétszeresére emelkedett. Szép eredmeny,^ugyanakkor azonban nyugati országokban érnél jóval magasai)o, így pl. Ausztriában 3o al magasabb, h.D.K.-ban bei n-ax. A nemzeti jövedelem alakulásával kapcsolatban^ Ha 1953-hoz viszonyítjuk és ha. az 1953#ff ®vet lUü-n^m vesszük, akkor jelenleg hazánkban,az egy főre es6 nemzeti jövedelem 138 , Osehazlovákiában 151, Romániában 15b, . Szovjetunióban 172, Ausztriában 155, Japánoknál, lb7, tehát fejlődésünk e szempontból meglehetcseen lelassult. E kérdéssel a jövőben is súlypontiiag kell foglalkozni - az ; Értekezlet állásfoglalása szerint is. I , í ;' i’íg '\-y.k-7yh -É'í-í':' * / • ' I—-----------1