Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1975-02-15
r "7 JEGYZET | ütemében az építőipari, a vegyipari és a ^o/^^érfT Fehérnemű j sirEÍ^=Íís%ir *S Ser, Phylaxia). Kerület iparának dinamikus le.lodese. lassúbb ütemben követ. “7 Í<- mí- ■ I kHiüu. A „á,má«,fejlesz,és ,eri emelkedik „ öntödei Vállalat élelmiszev.pat, gepe.vel, » SZM “mg P vei az Egyesült Gyógyszer gyermektápszereivel, a Kőbányát Gyógyszer u, ailat " g“ Xitmét^el. Esne. csökken, a vef e«é8es és fjl termékek aránya. Sikerrel növelte a gazdaságos termékek aranyat a Ko bányai Textil, az ÉLGÉP, a FIM, az Épületkerámia, a Mediát *b. A vegbeme nő változások, az elért eredmények ellenére is sürgetően vetődik fel a termele szerkezet további korszerűsítésének és a gazdaságosabb termékstruktúra kialak tásának szükségessége. • A termelés növekedését meghaladó mértekben nőtt az export: sz°cialis 140% tőkés 178,5%. A kerületi export értéke meghaladja a 15,2 milliárd bt-ot. ( A szocialista export fejlődési üteme az utóbbi időszakban - clsoso^n ^nt‘ng^s ^ pröblémák miatt - lassabban fejlődött, néhány helyen visszaesett (ÉVIG, BV )• A tőkés export több mint 46%-át a vegyipar termeli. Növekedett a Lámpáig a ' SZIM. a FIM, az Egyesült Gyógyszer, a Kőbányai Gyógyszer, a Phylaxia, a ovényolaj, a Férfi Fehérnemű, a Mirköz vállalatoknál is. Az export tevékenység legfőbb jellemzője a szocialista országokkal való erősödő együttműködés. Az export mintegy kétharmada a szocialista országokba íra| nyui A KGST együttműködésben számos kerületi vállalat jelentős eredményt ért j el. Kiemelkedik a Phylaxia, amely Mongóliában biokombinátot létesített, az EGYT C-vitamín gyártásban való együttműködése a Szovjetunióval, a Lampart, 1 a MIM, a Férfi Fehérneműgyár szakosítási és tudományos együttműködési megállapodásai. A szocialista export viszonylatában ugyanakkor több vállalatnál jej lentkeztek a kontingenssel összefüggő problémák. ! A tőkés országokkal folytatott kereskedelemben sok gondot őkozott a tőkés í devizák többszöri leértékelése, ennek ellenére javult az export gazdasagossaga, csökkent az állami dotáció. Néhány híradástechnikai és textilipari vállalatnál i pröblémák jelentkeztek az exporttermékek minőségénél. A pártbizottság hataro| zottan felhívta a figyelmet arra, hogy a termékek kifogástalan minősege alapvető feltétele az export piacok megtartásánák és fejlesztésének. Ezért is szerepel a mi! nőségért folyó harc minden kongresszusi munkaverseny vállalásban. javítani kell a vállalatok import tevékenységét. A kommunista gazdasági, I politikai vezetők fordítsanak nagyobb figyelmet a tőkés import csökkentésére, 1 kiváltására. Jobban használják ki a szocialista import által nyújtott lehetőségeket. Ezzel tudunk eredményesen hozzájárulni a népgazdaság 'külkereskedelmi I egyensúlyának javításához. A IV. ötéves terv során a munka termelékenysége évenként mintegy 8 /0-kat 1 emelkedett. A budapesti munkaerőhelyzet ismeretesen nehéz. Ettől némileg eltérő képet mutat a kőbányai gyárak létszámának alakulása. Megállapítható,'hogy az üzemek egy részének lehetősége volt a termelés bővítéséhez munkaerőt bizto- I sítani. Ez részben Kőbánya 'kedvező vasúti közlekedéséből, részben a kerületi üzemek egyre növekvő vidéki munkásbeszállításából, valamint az újonnan létesített vidéki telephelyekből adódik. Természetesen ez nem minden iparágra jellemző, pl.: az élelmiszeripar igen kedvezőtlen helyzetben van, 1971-hez viszo! nyitva a foglalkoztatottak száma 7,7%-kal csökkent. I A gépipari vállalatoknál összességében nőtt a foglalkoztatottak száma, né-I hány üzemben azonban jelentősen csökkent (ÖV, ÉVIG, ÉLGÉP). Ugyanakkor I a vegyipari vállalatoknál 11,2%-kal emelkedett az összlétszám. A budapesti átő _____________________________Ali ■ 1 ' ■■ J " ■ 1 1 " 1 1 r— ------^-----—
