Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1970-10-17
r. i Y ^ ^ 1 I R'al a *<■< Iniologia korszerűsítésére, Üzemeink jelentős része áttért a földgáz lel használására, ami nemcsak a technológiai korszerűsítést, hanem a kerület levegőszennyezés csökkentését is jelenti. A szénhidrogénekkel való fűtést meg kell | gyorsítani azokban az üzemekben, amelyek lakott területen helyezkednek el. j (MOSVAL, Bőrfa, Férfi Fehérneműgyár, Műszéntermelő Vállalat, Műbútorasztalos IvTSz, stb.) j A jövőben a pán bizottságnak nagyobb figyelmet kell fordítani a harmadik 1 kategóriába sorolt üzemek kitelepítésére. , A kerületi üzemek sokat tettek a dolgozók munkakörülményeinek javítására. Pl.: FKA étkező, öltöző korszerű átépítésére került sor. A Röntgengyárban két| szmU“f;iiltóző k°szült el- A Kőbányai Gyógyszergyárban új szociális épület létesült, a KOVAC-ban új öltözőket építettek, stb. E tekintetben a 21. évforduló tiszteletére tett felajánlások teljesítése jelentős. Megelégedettek azonban nem lehetünk, sok J lut% a poros műhely, a túlzsúfolt munkásszállás, a gondozatlan öltöző. A vasúthoz tartozó üzemegységek példásan teljesítik feladataikat, de itt a legrosszabbak a munkakörülmények, szociális ellátásuk messze elmarad a minimális követelményektől. A kerületi pártbizottság többszöri kezdeményezésére végre határozottabb intézkedéseket kell tenni a MÁV vezérigazgatóságának. A vállalatok vezetőinek, különösen a szakszervezeteknek többet kell tenniük a munkakörülmények javításáért, a balesetek csökkentéséért, a dolgozók kollektív szerződésekben foglalt jogainak érvényre juttatásáért. / budapesti Pártbizottságfeltárta, hogy a vállalati beruházási politika egyik legjobban bírálható oldala a budapesti üzemek rekonstrukciójának elhanyagolása. F/.l a kerületi tapasztalatok igazolják. Az egyébként helyes vidéki ipartelepítés | "R>lleU jó né hány vállalat fejlesztési alapjának jelentős részét új vidéki üzemek építésére kötötte le. így nem jutott anyagi erő a kerületi rekonstrukciók végrej hajtására. A vidéken létrehozott üzemek technikai színvonala, munka és szociális körülményei mögött a kerületi központú vállalatok jelentős része elmaradt. Ez egyik oka a nagyarányú munkaerővándorlásnak is. Ezért jobban kell érvényt szerezni a Politikai Bizottság Budapest általános fejlesztésére, különösen az ipar rekonstrukciójának meggyorsítására hozott határozatának. Megállapítható, hogy a legtöbb iparágban a képződő fejlesztési alapok még szinttartásra sem elegendők: az építőipari kapacitás változatlanul kevés; javult a | gép es 111űszerberuházások helyzete, de az üzembehelyezésük hosszú időt vesz igénybe. Nehézséget jelent a beruházási költségek növekedése. Az építőipari áremelés a tervezett 10%-kal szemben 50%-os. E gondok | '^küzdéséhez az illetékes minisztériumoktól, főhatóságoktól a jelenleginél több j figyelmet és segítséget várunk. Ugyanakkor üzemeinknek öntevékenyebben kell ] a helyi lehetőségeket felkutatni, hasznosítani. A III. ötéves terv elmúlt négy esztendejében a dolgozók reálbére és reáljövedelme az országos átlagnak megfelelően alakult. Egyes vállalatoknál azt meghaladóan növekedett: pl.: SZIM, BLV, K. Textil, stb. Kerületünkben a munkások és alkalmazottak átlagbére 1905-höz képest 20-22%-kal növekedett. Ezzel szemben a termelékenység javulása nem haladja meg az ötéves terv előirányzatát, sőt az elmúlt két évben nem érte el a tervezett szintet. Kerületünkben 1969-ben 1965-höz viszonyítva az 1 munkásra és alkalmazottra jutó termelési érték - b9%-kal növekedett. Ha a kerületi központú nagyvállalatok számait is ideszámítjuk, az emelkedés csak 14,8%. | A' reform indulásakor a nyereséget ismertük el, mint a gazdálkodás legátfogóbb minőségi mutatóját. Ma már több szó esik a termelékenységről, mint évekkel j ezelőtt, mert vállalataink jó része az élőmunka hatékonyabb felhasználását j elhanyagolta. A termelékenység növekedési ütemének mérséklődése nem minden iparágra és nem minden vállalatra terjed ki. Kielégítően alakult a kerületi vegyiparban és néhány gépipari üzemben, viszont csökkent az építőanyagiparban, a | textil és ruházati iparban. A termelékenység mérséklődésének főbb okai: az ipar £ í\ b IZ----1 ZJ
