Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1970-10-17
r n termelés növekedésének mérséklődése, olcsóbb ;i munkaerő mint a gépi beruházás, JÉG^ 1 (extenzív törekvések), a munkaidő csökkentésével együttjáró munkaszervezési intézkedések elhanyagolása, a munkaerőgazdálkodás elmaradottsága, a fluktuáció és a laza munkafegyelem. A fenti okok közül kiemeljük a munkaidő csökkentését. A dolgozók nagy örömmel fogadták a IX. Kongresszus határozatát a I 1 órás munkahét bevezetéséről. A csökkentés bevezetésének feltétele volt, hogy az áttérés ne járjon a termelésnek, a termelékenységnek és a dolgozók bérének csökkenésével. A X. kerületi üzemek a munkaidő csökkentését a tervezettnél hamarabb, 1969. első félévében befejezték. így 1968-ban és 1969-ben 7—8%-kal csökkent a kerületi iparvállalatok munkaidő alapja. Ezzel szemben az egy ledolgozott órára jutó termelés mindössze annyit javult, hogy csak pótolja a kieső munkaidőt, tehat vállalataink jelentős része nem teljesítette a termelésre és termelékenységre vonatkozó feladatait. Sok üzemünkben az intézkedések csak a korábbi termelékenységi szintet biztosították. A munkaidő csökkenés miatt kiesett munkaidő és sokszor az iitemtelen termelés miatt is, vállalataink növekvő mértékben vesznek igénybe túlórákat. A beszámolási időszak alatt a túlórák száma nem csökkent, sőt vállalatainknál évente 20—50%-kal növekedett. Jórészt ebből pótolták a munkaidő csökkentés következtében kiesett munkaidőt. Tények igazolják, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek a kiesett munkaidő pótlását szolgálták volna, nagyobbrészt nem hajtották végre. Ezért fontos feladata a vállalatok vezetőinek, párt és társadalmi vezetőknek, hogy kritikusan elemezzék e kérdésben tevékenységüket és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Nehézségeinket növelte a rendkívül nagyarányú munkaerővándorlás. Még elemzésre szorul ennek okainak feltárása, azért is, mert a reform bevezetésekor munkanélküliséggel számoltunk, mégis nagymértékű munkaerőhiány keletkezett. A kerület üzemeiben például a dolgozók 40%-a változtatott munkahelyet 1969-ben. Ez nagymértékben fellazította a munkafegyelmet, a munkamorált, számos üzemünkben nehéz helyzetet teremtett. A munkaerővándorlás kihatott az üzemek törzsgárdájára is. A kialakult helyzet magával hozta a gazdasági vezetők, a párt és tömegszervezeti vezetők bizonytalankodását, tanácstalanságát. Maguk is helyt adtak a jogtalan bérköveteléseknek, az. ,,új vándoroknak” helyenként magasabb bért fizettek, mint a régi hűséges türzsgárdatagoknak, mellőzve ezzel a bérfegyelmet a munka szerinti bérezés elvét. A becsületesen dolgozó munkások körében ez rossz politikai légkört teremtett. Sok helyen nem léptünk előbbre a munka szervezettségének megjavítása területén sem. (Normakarbantartás, ütemes termelés, alkalmazotti létszám indokolatlan növekedésének megakadályozása, stb.) A kerületi pártbizottság, a pártszervezetek felléptek a hibák ellen. Törekedtek a törzsgárda fokozottabb megbecsülésére, harcoltak az üzemi rend, a munkafegyelem megszilárdításáért, a kommunisták példamutatásáért. Szóvá kell tenni, hogy nem sikerült érvényt szerezni az üzemi bürokrácia csökkentésének. Ezért is növekedett az alkalmazotti létszám. Ennek fontos része, hogy az üzemekben duplájára emelkedett az adminisztrációs munka. (Közel ( kétszer annyi nyomtatványt, statisztikát, jelentést készítenek az üzemek, mint korábban. (A felsőbb állami szervek részéről nem következett be az adminisztrációs tevékenység ésszerű csökkentése, az ügyvitel, a nyilvántartás, általában az irodai munka egyszerűsítése. Az. adminisztráció gépesítése változatlanul elmaradott. A korábbi vállalati bérszabályozás abba az. irányba hatott, hogy nagyobb számban alkalmaztak alacsonybérű adminisztratív munkaerőt és az így lelszabaduló bérhányadot más területen használták fel. Megállapítható, hogy üzemeink vezetői, párt, szakszervezet, KIS'/, vezetők nem tettek kellő erőfeszítéseket, intézkedéseket az. alkalmazotti létszám csökkentésére. Megítélésünk szerint <t vcíUnlatohon belül hatékony intézkedéseket kell tenni, a kialakult helyzeten érdemben kell változtatni. L----------------■---------------■' ■ ■■ / ■ ■ -----------------------------------------------------------------------------------------r— -----------—
