Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1970-10-17
r n .1 KG Y/KT I. ■t PJL ártunk IX. kongresszusa gazdasági fejlődésünk emlékében kettős feladatot határozott meg $ egyrészt a harmadik ötéves terv megvalósítását, másrész./ a gazdaságirán yítás élj rendszerének bevezetését. Az élj gazdaságirányítási rendszer bevezetését alapos munka előzte meg. A dolgozók többsége helyesléssel fogadta a reform irányelveit. Szükségszerűnek és időszerűnek tartották a gazdálkodási egységek önállóságának növekedését, a bürokratikus irányítási formák megszüntetését, a közgazdasági szabályzók előtérbe helyezését. Találkoztunk azonban olyanokkal is, akik a szocialista piacgazdálkodás szerepének növekedésében kapitalista piaci anarchiát, a tervgazdálkodás elvetését látták, akadtak akik gyors inflációt jósoltak, mások a pártszervezetek háttérbe szorításától tartottak. 7 reform előkészítésének élvonalában mindenütt ott álltak a kommunisták, a pártszervezetek. Kezdeményezői voltak a vállalatvezetés előkészítő intézkedéseinek és egyértelmű felvilágosító munkál végeztek a dolgozók között a bevezetés szükségszerűségéről. A mechanizmus első évei a kerület dolgozóinak nagy többségét meggyőzték, hogy a reform mindenekelőtt a szocialista népgazdaság tervszerű fejlődését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A reform bevezetése óta a kerületi PB és a pártszervezetek évemként értékelték a kongresszusi határozatok végrehajtását, Ez a gyakorlat lehetővé tette a hibák, torzulások időbeni felismerését és ennek alapján az intézkedések megtételét. Az első évben már több üzent eredménye a korábbi növekedés szintjét lőbb mutatóiban - jóval meghaladta. Pl.: Kőbányai (iyógyszerárugyár, Phyloxin, ORION, S/1M, MÁV Északi JJÜV. Megállapítható, hogy a társadalmi érdekek elsődlegességét lényegében sikerült a vállalati és csoportérdekekkel összehangolni. Az eddigi gyakorlat bizonyítja, hogy a reformban rejlő lehetőségek kihasználása elképzelhetetlen bátran kezdeményező, kockázatot vállaló vezetők nélkül. A közel három év tapasztalatai igazolják, hogy rendelkezünk megfelelő, politikailag és szakmailag felkészült vezető gárdával, akik az új követelményeknek képesek eleget tenni. A kerület gazdasági, műszaki, párt- és társadalmi szervek vezetőinek nagy többsége helytállt, sokat tanult és a jövőben is képes felelős posztjának ellátására. Egyes vállalatoknál voltak vezetési nehézségek, ahol szükséges volt személyi változásokat végrehajtani. (MIM, EP'IT'.lv, BLV, KGM Építőipari Vállalat, ' KÜTOBER Vállalat, stb.) A káder- és személy zeti munka színvonalának emelése fontos követelménye a vezetőgárda kialakításának, nevelésének. ÍJzemeinkben a vállalati belső mechanizmus változásának iránya helyes, de az előrehaladás vállalatonként egyenlőtlen és egészében véve lassúbb a szükségesnél, a lehetségesnél. A gazdasági funkciók, hatáskörök néhol jelentkező I I I I ■ I il j II ■■ „ , r - * ------------------L.-------— —
