Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1959-10-17--18
P—P—-. . | , .. - .W,d:4P ■ • ■■■ ■ :' m MHM' r „ n I’üi'.át ne álljon a szabvány a sok jó oldála mollett a halhús uujú■ ííem kívánom int -kifejezni, hogy mit jelentene oz falvastagság és t : oyyéb alkatrész sulycsoldsontó seben, há a Szabványokat felülvizsgálnák , de feltétlen meg; koll,iio0-y jegyezzem, hojy a .Szab•/•ínyhivatal f ff ■ ab üzemi mérnökök és az üzemi mu&ások javaslata. alapján vizsgálja e'\. felül e kérdést. 'Egyébként a beszámolóval egyetértek és a határozati ; javaslattal vis. ■ ff ÍÚÚ.V': --iff 'f|| Tánozl István elvtárs, X.ker.-i Tanács V.B.elnöke: Tisztelt Küldöttértekezlet! Kedves elvtársak! A Pártbizottsági beszámoló, a határozati javaslat, a kerületi Tanács munkáját, az előttünk álló feladatokat, a munkáshatalom további megszilárdításának, a párt tömegbefolyasa emelésének szempontjából elemzi. Feltétlenül helyes ez a vizsgálati mód, mert a taácsnak- mint a munkásosztály államhatalmi szervének a maga tevékenységét úgy kell megszerveznie, hogy annak minden területén visszatükrözödjón a párt ' . politikája, a dolgozó nép szolgálatára irányuló törekvés. Ahhoz, hogy e feladatát a tanács megfelelően el tudja látni, olyan módszereket, helyi politikát kell kialakítania, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozók a lakósság résztvegyen a tanácsi munkában és ezáltaláfcra maguk is a hatalom gyakorlóivá váljanak, e nélkül nincs tanácsi munka. Ehhefelengedhetetlenül szükséges a tanács-demokrácia szélesítése, a tanács tömegszervezeti jellegének kidomboritása. Elöljáróban el kell mondanom, hogy ezt a területet nagymértékben vetette vissza az ellenforradalom, annak hangoztatása mellett, hogy a Tanács nagy _ t egészében megállta a helyét az ellenforradalom alatt, tömegkapcso- - J lata, tömegbázisé nagymértékben leszűkült. A Tanács tagjainak egyrésze nem vállalta a tanácstagi munkát, a tanácsi aktíva és lakóbizottsági hálózatból számosán kimaradtak, vagy politikailag és erkölcsileg kompromitálódtak. E helyzetet még az is súlyosbította, hogy hosszú ideig nem is tettünk megfelelő hatású lépéseket a . ^ helyzet megváltoztatására. Erre például az a lögjSller;izobb,hogy a kerület fejlesztésében a lakósság társadalmi munkáját csak úgy és akkor vettük igénybe, amikor a kerületi Pártbizottság és a felsőbb tanácsi szervek figyelmeztettek bennünket és akkor is csak nagyon óvatosan fogtunk hozzá. A tanács tömegszervezeti jellegének háttérbe szorulása azt eredményezte# hogy a lakósság széles körében kialakult az a nézet, hogy a Tanács nem más, mint lakáshivatal, e nézet ellen, csak nagy erőfeszítés árán, a kerületi Pártbizottság bírálata nyomán és hathatós segítségével tudtunk elérni valamilyen eredményt. A tárgyilagosság , az őszinteség arra kötelez, hogy meg- ^ jegyezzem: még nem értünk el e területen munkánk végére. A Tanács tekintélyét nagymértékben emelte államhatalmi és tömegszervezeti jelentőségét húzta alá , a párt és a kormány politikája nyomán létrejött konszolidációsé folyamatban, az állami élet, a proletárdiktatúra megszilárdításának jelentős állomása, az országgyűlési képviselők és a tanácstagjainak megválasztása. A választás poli> tikai hatásaként megnőtt a lakósság érdeklődése a Tanács iránt. . A Tanács aktivahálózati munkája fellendült, megerősödött a Tanács testületé is. A megerősödött tanács munkájának eredményei Ismerhetők a kerület fejlesztésében is. i? ... , V• . . • ; •• •" .. _ • • ’ L___-E___J
