Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.14.a/6)
1963-07-08
r " l mm termelési problémákat tárgyálnak, eléggé aktivak. Sok javaslat hang! zik el a kommunisták részéről. De a csucsvezetőség ezeket a javaslatokat nem használja fel kellően. Ha a taggyűlések, vagy veastőségi értekezletek elvi kérdéseket tárgyalna^, hozzászóló alig van. Az értekezleteken való megjelenés hullámzááának két okát látjuk: 1./ A pu. váluott műszakban dolgozik és nem minden esetben sikerül a párttagoknak olyan utazószámot biztosítani, hogy valamennyi párttag részt vehessen a taggyűlésen. 2./ Különösen a vezetoségm értekezletekre jellemző, hogy az elvtársak nem készülőnek fel kellően, nem készítenek feljegyzést, csak fejből akarják elmondani a vezetőségi ülés anyagát. Ilyen volt pl. a pályaszol^álat vezetőségi ülése. Ez a jelenség található a i csucsvezetőségnel is. A pártcsoportok munkájára jellemző részben a pu. adottságából adódóan, hogy pártcsoport értekezletet csak ritkán tudnak tartani. A pártcsoport-bizalmi elvtársak leginkább egyéni beszélgetéseken keresztül közlik a párttagsággal a tennivalókat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legfontosabb párthatározatok esetleg taggyűlésekig jutnak el, de a pártcsoportokhoz mar nem. Itt is meg kell jegyezni, hogy az alapos feldolgozása a határozatoknak elmarad. Az, hogy a pártmunka formálissá vált, érezteti hatását a telepen végzendő társadalmi munkában is. Az a tapasztalat, hogy igen élénk kultur, sport és egyéb tevékenység folyik a szakszervezet és a KISZ irányítása mellett'. De komoly nevelő hatása ezeknek a munkáknak sem érződik. Egy kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy firditott hatás tapasztalható; a muniabeesztásból adódó személyi nehézségek kényszerítik a vezetőséget arra, hogy aki elvállal társadalmi munkát, annak kedvezőbb beosztást adjanak. Pl. Király 7 István kulturfelelős csak úgy volt hajlandó vállalni a kulturcsoport vezetését, ha a próbákat a délutáni órákban tudja megtartani és természetesen a kulturcsoport tagjai is vele együtt kedvező munkabeosztáshoz jutnak. Ugyanez vonatkozik a futbal-csapatra is. A párt gazdaságszervező munkája a pu.-n igen gyengének mutatkozik. A párttagság nagy része csak kevésbé ismeri az olyan fontos határozatokat, mint pl. a KB 196o. szept.-i határozata, vagy a Bp. PB vagy kerületi PB hasonló határozata. Ennek oka, hogy a taggyűlések mikor termelési problémákat tárgyalnak, nem minden esetben az adott párthatározatból indulnak ki. Másik ok, hogy túlságosan központi irányitás van a villamosvasútnál.Jóváhagyott évi gazdasági tervet a telepen többször megváltoztatják a felsőbb szervek. Pl. 1962. decemberében az addig is felemelt tervet néhány százalékkal megemelték. Ez igen rossz befolyással volt a vállalat éves tervteljesitésére. A párt gazdaságszervező munkája gyengeségét bizonyltja az is, hogy a gazdasági vezetés Kertész elvtárs ezerint nincs összehangolva a pártvezetéssel. Az elmúlt két évben Kertész elvtársat mindössze háromszor számol tattá be a csucsvezetőség a gazdasági munkáról. Ezeken a beszámoltatásokon nem hoztak konkrét határozatot. Az összhang hiánya megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt nehéz hetek ideje alatt - amikor apu. kocsiparkjának jelentős része forgalomképtelenné vált - sem a pártszervezet, sem a szakszervezet nem kezdeményezett toegbeszéléseket, nem ösztönözte a gazdasági vezetést a kocsipark mielőbbi helyrehozatalára. A gazdasági vezetes kezdeményezett megbeszéléseket, ez azonban olyankor történt, amikor a csucsszervezet titkára kötelező orvosi vizsgálat miatt részt venni nem tudott. 1 ; n mnim * _ - . - - - ■- . ...-- 2 - ti VI
