Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.14.a/6)
1963-07-08
"*f / / v i< l' ■' ' W <úi .' 1 (///'•' ■' ■ MSZMP IX. kér. Bizottsága j ^ Készült 4 pl. Párt és Tömegszervezetek Oszt. ", - v IX/4/188 ■ Á- ’ (í , 0W\[ Jelentés < , atf uc/v AZ FW Ferencváros Pályaudvar pártszervezetének munkájáról. A pártszervezet munkáját a kerületi PB brigádvizsgálattal nézte meg. A vizsgálat kezdődött 1962. dec. 5-én, befejeződött 1963. jan. 15~én. > A vizsgálatban részt vettek Erdős Frigyes PB tag, Baranyai János PB tag, Szikora Béla, Lehoczki György, Kac-zur Györgyné, Járomi Béla társadalmi munkatársak, Török jános politikai munkatárs. A Ferencvárosi pu. ossz dolgozóinak száma 128o. fő. ebből nem szakszervezeti tag 52 fő. Párttagok száma 121, 3 pártalapszervezet van, a forgalmi alapszervezetnek 66 tagja van, a pályaszolgálatnak 31, a műszaknak 24 tagja van. A pártszevezetek irányítását 7 tagból álló csucsvezetőseg végzi, melynek titkára Miskó István elvtárd. A 3 alapszervezetnek 13 vezetőségi tagja van: forgalomnál 5, pélyaszolgálatnál 5, műszaknál 3. A pártszervezet területén összesen 15 pártcsoport van. 3 szeminárium; 2 időszerű és egy marxizmus-leninizmus I. évfolyam működik. A vizsgálat során a brigádtagok összesen 63 emberrel beszélgettek. Ezek között volt párttag, pártonkivüli, tömegszervezeti, gazdasági vezető, reszortvezető is. A beszélgetéseken kivül a rendelkezésre álló Írásos anyagot /jegyzőkönyvek, határozati javaslatok/ is megnéztük. A brigádteg>k a vizsgálat során a következő általános véleményt alakították ki: A pártszervezetek munkája az elmúlt vezetöségválasztás óta javulást mutat. Ez azonban korántsem üti meg azt a mértéket, mélyet az ottani pártélet követel. Gyengének találtuk az alapszervezetek irányítását, nem kapnak rendszeres, konkrét feladatokat, a feladatok végrehajtását ritkán kérik számon. Az egész pártmunkába bizonyos fokú formalitás jellemző. NincH munkájukban tervszerűség. A vizsgálat során megállapítást nyert, üogy szervezeti téren, de különösen tartalmi vonatkozásban a munka igen hiányos. Az alapszervezetek, de a csucsvezetöseg munkájára is lassú és határozatlan tevékenység jellemző. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben az alapszervi titkár elvtársak öntevékenyen határozzak meg a soronkövetkező feladatokat. Fz jó| hiányzik belőle a felsőbb pártszervezetek határozata, valamint a kerületi pártbizottság ultal meghatározott tennivaló. Szervezeti téren az értekezletek rendszertelenek és a látogatottság hullámzó. Nem sikerült kellőképpen sem a csucsvezetöségnek, sem az alapszervezeteknek a munkaterv időben való végrehajtása. A vezetőségi ülések többségéről - különösen az alapszervezetek - még jegyzőkönyvet sem készítenek. Főleg az a baj, hogy határozatokat nem hoznak, igy a vezetőségi ülések formálisak. Ha^/ egyes vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen hoznak is határozatot, nem konkrét, nem határozza meg a legfontosabb tennivalókat. Ilyen határozat pl. 1962. szopt. 17-én hozott - a küldöttválasztó taggyűlés határozata is. Olyan még nem történt, hogy a pártszervezet munkája során a határozat végre nem hajtásáért felelősségre I vontak vdna valakit. Az értekezletére jellemző, hogy amennyiben í _ -h _ J -. . _ . . _ - - - - - - - ... - - _ ------I <m >
