Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1971-12-30
30* ■ 1 — ----------—w Sáp* r rt -mm •» i Sokak szerint a vezető káderek egy része elszakadt a tömegektől, a munkásosztálytól. Új munkásarísztokrácia alakult ki, akik gondtalan életmódot folytatnak, külön előnyöket élveznek és nem tudják kellően megérteni a széles rétegek problémáit, érzéketlenek azok iránt és nem tesznek intézkedést azok megoldására. Egyes vezetők erkölcstelen magatartása és visszaélései alapján, széles körben általánosítanak, hogy nekik mindent leltet, de a „kisembereket” minimális vétségekért is súlyosan büntetik. A párt szövetségi politikáját a dolgozók nagy rcsze helyesli és elfogadja. Sokan felvetik azonban, hogy pl. a munkás-paraszt szövetség a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy a munkásosztály rosszabb helyzetben van mint a parasztság. Az utóbbi években gyakoribbak az olyan nézetek, hogy a parasztság a párt gazdaságpolitikája miatt több kedvezményben részesült, s (gy életszínvonala nagyobb ütemben növekedett, minit a munkásságnak. Elismeréssel nyilatkoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének eredményeiről, ugyanakkor sokan kifogásolják, hogy a mezőgazdaságba befektetett nagy beruházási összegek hatása eddig nem jelentkezik kellően, mert a közellátásban sok probléma van. A pártszervezetek politikai, szervezeti erejét, a pártmunka hatékonyságát nagymértékben akadályozza a párttagság nagyarányú mozgása. Jellemző erre, hogy kerületünkben az elmúlt ncgy év alatt a párttagoknak közel fele távozott, illetve érkezett. A fluktuáció nagyobb része a fizikai dolgozókat, ezen belül a nőket és fiatalokat érintette. Ez a körülmény is hátrányosan befolyásolja a tagfelvételi munka kedvezőbb alakulását munkások és fiatalok körében. 2. I A párt gazdaságpolitikájának megítélése. A tulajdonosi szemlélet. A hármas érdekeltség kérdései Gazdaságpolitikánk megítélésében az utóbbi években pozitív változás tapasztalható. Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttéréssel kapcsolatban korábban szélesebb körben volt értetlenség és aggodalom. Különösen sokan a reformtól a szocialista tervgazdálkodásunk továbbfolytatását féltettek. Ez tudati oldalról tükrözte az új gazdaságirányítási rendszer torz, hibás értelmezését. Ma már - az e téren végzett politikai munka és gyakorlati tapasztalatok alapján - az emberek nagy részét az foglalkoztatja, hogy hogyan lehetne jobbá tenni a gazdasági tevékenységet, a gazdasági szabályzókat, s feloldani a nem egyszer nagy problémákat jelentő ellentmondásokat, torzulásokat. Mindezek mellett azonban széles körben tapasztalhatók olyan nézetek, hogy gazdaságpolitikánkban nem érvényesül megfelelően a központi vezetés célkitűzése, elgondolása. A közvélemény bízik abban, hogy a párt, a kormány sok helyes intézkedést tesz, de.felvetik azt is, hogy jó néhány kérdésben gyorsabban és következetesebben kellene intézkedni. ■- Pozitívan értékelik a kormány intézkedéseit a kiskeresetű munkás rétegek érdekében, de úgy látják, hogy ennek gyakorlati eredménye még nemigen jelentkezik. Az olcsó tömegfogyasztási cikkek nem megfelelően kaphatók, vagy ha igen, akkor rossz minőségűek. (Textil, ruházati cikkek, cipők stb.)- Sok kritika éri az árpolitikánkat. Vannak, akik úgy vetik fel, hogy a tervgazdálkodás régebbi, centralizált időszakában a vezetés központilag irányított, most pedig nincs kellő ráhatásunk és az árak nyíltan, vagy burkoltan olyan mértékben emelkednek, amellyel a széles munkásrétegek nem tudnak lépést tartani. Különösen így van ez a szabadáras kategóriákban, a fix áraknál pedig burkolt áremelésben, minőség rontásban jut kifejezésre.- A szocialista tulajdonosi szemlélet széles körben kifejezésre jut abban Is, hogy szóvá teszik a társadalmi tulajdon herdálását, a beruházások elhúzódását, felelőtlen gépbeszerzéseket, amelyeket azután nem használnak ki megfelelően stb. 6 Aj ' ... í . _. _________________________________________________________________________________
