Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1971-12-30
j i- A népgazdasági érdek, a csoport érdek és az egyéni érdek közötti ellentmondások a közgondolkodásban nézetekben ugyancsak tükröződnek. Pl.: sokan kifogásolják az árak emelkedését, de amikor a saját vállalatuk nyereségéről van szó, akkor gyártmányaik árának emelését hasznosnak, sőt szükségesnek Ítélik meg.- A jelenlegi gazdaságpolitika sokak szerint az ügyeskedőknek, a harácsolóknak kedvez, míg a társadalom számára legértékesebb munkát végző üzemi munkások, intézmények dolgozói háttérbe szorulnak.- Helyeslik, hogy a kormány végre intézkedéseket tesz a maszekok, a KTSZ-ek, TSz mellék üzemágak tevékenységének megfelelő keretek közé szorítására, de az eredmények még nem jelentkeznek.- Változatlanul sok bírálója van a bérpolitikának, az átlagbér rendszernek. Különösen sérelmezik, hogy a nagy szakértelmet kívánó munkakörökben a munkások aránylag kevesebbet keresnek, mint a betanított munkások, vagy segédmunkások. Sérelmezik azt is, hogy a társadalom számára nagy értéket termelő üzemek munkásai, dolgozói lényegesen kevesebbet keresnek, mint a szolgáltatások területén, vagy KTSz-ekben, TSz üzemágakban a társadalmilag kevesebb értéket előállító ügyeskedő rétegek. Széles körben igénylik, hogy a szabályozókat és bérpolitikát úgy módosítsák, hogy a munka szerinti elosztás elve érvényesüljön és a társadalom számára értékesebb munkát végző munkások, szakemberek kerüljenek előtérbe.- A szocialista tulajdonosi szemléletnek szép példáit adják a szocialista brigádok kezdeményezéseikkel, munkájukkal. A közvélemény helyesli, hogy egyre több szó esik róluk, de még mindig úgy ítélik meg, hogy a szorgalmas, becsületes munka nem kap elég erkölcsi megbecsülést és nyilvánosságot sem. 3. Az életkörülmények alakulása. A munkaszerinti elosztás, a munka megbecsülésének kérdései A közvélemény pozitívan értékeli az ország, a népgazdaság fejlődését. Új üzemek, létesítmények, új lakótelepek építése, nagyszámú magán gépkocsi üzemeltetése, a háztartások gépesítése stb. mind kétségbevonhatatlan tények. Széles körben vannak ugyanakkor olyan vélemények, hogy az életkörülmények nem javulnak, hanem romlanak: különösen romlik a munkások, az alacsony és közepes keresetű rétegek helyzete.- A bérek, jövedelmek emelkedéséről kiadott országos statisztikai adatokat kétségbevonják, illetve úgy vetik fel, hogy a gyakorlatban nem lehet érezni. Még fokozottabban áll ez a fogyasztói árakról kiadott közleményekre. A bérek és az árak emelését összevetve széles körben tapasztalható az a vélemény, hogy a helyzet nem javul, hanem romlik. A munkabérek vásárló értéke évek óta folyamatosan csökken és az alacsony keresetű rétegek egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek. A vezetés részéről intézkedéseket igényelnek ennek a tendenciának a megállítására, félnek az inflációtól és ennek gazdasági és politikai kihatásaitól.- A gazdasági mechanizmussal kapcsolatban meghirdetett új árrendszer kialakításával, az értékarányos árak megteremtésével elvben nagyon sokan egyetértenek, de a végrehajtás módját, tempóját sok kritika éri. Felvetik, hogy az eddigi intézkedések ossz hatása végeredményben az, hogy romlanak az életkörülmények. Az egyes területeken történt árcsökkentések nem kompenzálják a széles rétegeket érintő egyes cikkek magas árait és a burkolt, vagy nyílt áremeléseket. A közvéleményben különböző híresztelések vannak további áremelésekről, pl. építőanyagok, hús, kenyér stb. árainak várható növeléséről. Az aggodalom egy-egy központi nyilatkozat után átmenetileg csökken, de végeredményben nem kerül le a napirendről.- Továbbra is állandóan napirenden levő kérdés a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése, ami ugyancsak elsősorban az alacsonykeresetű munkás rétegeket sújtja. 7 i tt L ____________________________________-____________________________________________________________________________■ a___________________________________te_________________ I
