Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1966-01-27
\ . i d ’ 3 1- 3 A rondcszoti munka eredményességét mutatja, hogy ar.iig 1963-ban az öszszevonást megelőzően n vállal tnál a társad Imi tulajdont összesen 216,445,- Ft értekben ártó károsodás, addig 1965. évben a társadalmi tulajdon megkárosítása 42.631,- Ft-ra csökkent, /3»sz, melléklet,/ % ff Az elmúlt két év során - a vállalat adottságainak és lehetőségeinek figyelonbovátelóvel - sok munkahelyet alakítottunk át, s i;;y javultak a szociális körülmények is, A szociális körülmények javításához a dolgozók is nagymértékben hozzájárultak. Társadalmi munkával rendbehozták műhelyeiket és szociális létcsitmónyeiket, A dolgozók 1965-ben 7000 társadalmi munkaórát végeztek. A IX,, Lenhossék utcában korszerű irodát létesítettünk, a galvanizáló dolgozók részére fürdőt, valamint étkezdét hoztunk létre. Az étkezde rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek az egészségügyi hatóságok által elő vannak irva. Létrehoztunk a XXII,, kerületben egy viszonylag korszerű autógumi-javító műhelyt, amely lényegesen megváltoztatta az ottani dolgozók hangulatát és munkakedvét. Ez is bizonyítja, hogy ha vállalatunk egy kicsit is tud annak érdekében tenni, hogy a dolgozókat a manufakturális körülmények közül kiemelje, az eredmények is megváltoznak.* V A vállalat jelenlegi konstrukciójában lehetőség nyilt egy üzemfenntartási csoport és gondnokság létesítésére és igy tervszerűvé lehet tenni a dolgozók munka- és szociális körülményeinek állandó javítását, folyamatos karbantartásának biztosítását. Döntő volt a vállalat átszervezése abból a szempontból is, hogy a vállalati bérszabályzat alapján egységes bérrendszert vozetühk be. Nem kis gondot okozott a vállalatnak, hogy a vállalatoknál fennálló különböző bérbesorolásokat egységes elvek alapján ogyszintre hozzuk. Volt olyan szakma, amelyben a vállalatoknál különböző módon béreztek. Pl,: az átszervezés utáni időben a 4,sz, gyáregység festő részlegében'időbér + prémium, a 3.sz. gyáregységnél EM. építőipari norma és a 2,sz, gyáregységben ÉM. szakipari norma szerint történt a bérezés. Adódott olyan helyzet is, hogy az ogyik festő részleg kevesebb termelési értéket hozott, de magasabb átlagbért kapott. Egyébként a bérezés helyes kialakítása volt a vállalatnak egyik legproblematikusabb része, azonban ezen a téren is rendeződtek a dolgok, s úgy néz ki, hogy a dolgozóknál a bérbiztonságot növelni tudjuk, A vállalat a béralapját, illetve átlagbérét a követelményeknek megfelelően, jól használta fel, I Az 1964-1965. év az átszervezés jegyében zajlott le. Úgy érezzük, hogy onnok a feladatnak többó-kovésbé eleget tettünk, amely arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy célkitűzéseinket úgy határozzuk nog, hogy azok alkalmasak’legyenek az uj gazdasági mechanizmus követelményeinek megvalósítás ára. Igen hátrányosan hatett a vállalat jobb műszaki és gazdasági munkájának kialakítására az, hogy a nagyobb egységek a funkcionális osztályok létrehozása során nem mindig tudtunk megfelelő kádereket beállítani, | akik alkalmasak lettek volna a magasabb követelmények elvégzésére. Ez megmutatkozott a vezetőktől az ügyintézőkig. Pl. az l,sz. gyáregységnél, ahol jolonlog a harmadik főmérnök van. Több vezető, ügyintéző képességét meghaladták a megnövőkodett feladatok. Hasonló problémák voltak a termelés közvetlen parancsnokainál, a részlegvezetőknél is. 1 . _........................... .___
