Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1959-02-13
----------------------------------------------------------------------------------------------5-é Dolgozók szakmai utánpótlására kell feixs a figyelmet fordítani* mivel ez az egyik oka a magas selejtkárnak* Ugyanakkor az^elvtarcar ;.n allanot ne nézzék f’ejós-tehénnek, mertha minden ü.zem’iwwi az államnak 9®«g-*os o ráfizetést hozna, akkor jól néznénk ki népgazdasági viszonylatban. Három héttel az itteni VB. úgy tárgyalta, hogy a töm.szervezeteken belül nincs komra, frakció. Ha ez. most már megvan, akkor ez 30. Brigádvezető elvtárs: Gazdaságos termelésre vonatkozólag, ezen belül a takarékoság kérdésénél említette meg, hogy a brigád az 1950 év terv és tényszámait vizsgálta meg. Ebben szerepeltek olyan térelek, hogy a varrógép szerkezetének /alsó részének/ lemezből alkotott részénél eddig 0.4 tizedes lemezt használtak fel, most meg csak 0.2 tizedes, Nyilván itt mutatkozik takarékosság, de hogy ennek milyen hatása van a minőségre azt nem tudtuk megnézni. Gintli elvtárs véleménye szerint ennek a minőségre hátrányos kihatása nincsen. Tervszerűséggel kapcsolatban: A tervszerűséget a befejezett termelésre vonatkozólag mérjük az ellenzésnél. 1958-as évet megvizsgálva 1* n.é. 92.5 /, II. n.é. 93.3 , III., n.é. - 63.1 /, IV. n.é. 84.1 %-xa teljesítette, a vállalat. A legnagyobb lemaradás a III. n.évben tapasztalható, ami kizárólag a T. 58-as gyártmányra való felkészülés problémáiból adódik. A vállalatnál baj, hogy nem termel ütemesen. Az első negyedévben a befejezett termelés 5~lo $ a második né.-ben 25 °/- , III. n.évben 65-8o / teljesíti és ez megítélésünk szerint a számok tükrében nem megengedhető. Ez első sorban a vállalat belső szervezési kérdése. Ebből következtetik, hogy a rendelkezésükre álló idő alatt a brigád megvizsgálta az anyagellátás kérdését és úgy állapították meg, hogy a vállalatnak az anyag rendelkezésére áll. A negyedév és hévégi hajromunkéból következik, hogy a KEO és szerelde hajiá munkát végez ami kihatással van a selejtre és túlórára is. Selejttel kapcsolatban még megemlítette, hogy bázisév 1957. Beszámolási időszak 1958,. Ebben a$ időben a csővázáé varfgóépnél 0.56, a favázas varrógépnél 0.55 a 2 m'-es gázóránál 2.26 g-al emelkedett a selejt, így a brigádnak a jelentésben tett megállapítása helyes. Ennek a hely^ zetnek a felszámolása a vállalat műszaki gárdájának a feladata. Vállalat befejezetlen és félkésztermék állományra vonatkozó pénzügyi alap 12-13 millió frt. elég, azonban ennek összetétele nem jé. Az összetétel nem biztosítja az ütemes'termelést. A vállalatnak kéthónapos tartalék-készletre lenne szüksége a folyamatos ütemes termelés biztosításához. A félké sztermókek nem kerülnek be a félkészraktárba, hanem az üzemrészek szinte egymáskezéből veszik át az anyagot* Ennek megoldása a vállalat belső problémája* Az utókalkulációval kapcsolatban: a Lámpagyár gyártmányainak 7o-So $~nak nincsen utókalkuláciéja és ezzel, a vállalatnak nem szabad megelégednie. Minisztérium ösztönzésére fogadott el a vállalat egyes gyártmányok legyártását, ez a T, 58-as gyártmányra vonatkozik.Ezt a gyár nem akarta elfogadni, később politikai okokból elfogadta, de ez azzal járt hogy anyag es munkerőt sem tudta megfelelően erre biztosítani. Termelékenységi mutatóját a vállalat éves szinten teljesítette. Brigádvezető elvtárs / Szilágyi elvtárs / tOÉlmológu_ Toclin. az iioasztalhoz vannak kötve.A vizc- 7 '0-ir i -* j koztunk tachnolőgvisaai az Uaclen. ^ 8et talál__________________________________________í__________________________________________________ ^ ... __ _ __ ... _ - - - - ■■ ■ , ■ — - ■
