Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1988-01-19
j | • . í- 10 -- A párt vezető szervei és tagjai elvi álláspc^ojg nyugvó ,viszony kialakítására törekszenek az egyes alternatív szervezetekkel. Csak a törvényes keretek között tevékenykedő szervezetekkel működik együtt, amelyek elfogadják hazánk szócialista társadalmi berendezkedését, a nemzetközi szövetségi rendszerhez tartozásukat. I lii, kategória: I. Amelyek alapszabálya, célja, tevékenysége törvényes, s amelyek egyetértenek a szocialista fejlődéssel és hajlandók az együttműködésre, azokat a párt lehetséges vagy tényleges szövetségesének tekinti. (Ezekbe párttag beléphet) II. A szervezetek egy része más ideológiai alapon áll. Ide nem kívánatos a párttagok belépése, de lehetséges velük a pártbeszéd. III. A szocialista berendezkedést nyíltan vagy burkoltan támadó, ellenséges csoportokkal a párt nem tart kapcsolatot. Figyelem: merev kategorizálás nem lehet! 1 Vadító a. 1 Sj8& Tj? 4 o tí J uá úu, A szocialista államszervezet korszerűsítése - a tanácsi munka fejlesztési —-— lehetőségei Visszautalok e kérdéskör tárgyalásánál arra, hogy a politikai rendszerről folytatott vitákban, a Pártértekezlet állásfoglalásában is központi helyet kapott a szocialista államszervezet önállóságának és hatékonyabb működésének kérdése. Az utóbbi hónapokban az államszervezet reformját célzó munkálatok a jogalkotás és a szervezetkorszerűsítés síkján is megkezdődtekf Ezek a felülről indított munkálatok elsősorban a népszuverenitás és az államigazgatás országos szintű vezető szerveivel foglalkoznak. Folyik az alkotmány felülvizsgálata, a választási rendszer, az országgyűlés munkájának korszerűsítése, hamarosan a parlament elé kerülnek az állam és az állampolgár viszonyát szabályozó fontos törvénytervezetek (gyülekezési, egyesülési jog)~ vYUcc# k/v' X l# ciUsfci , Tehát azt lehet mondani, hogy a döntő figyelem napjainkban a népképviselet - a népszuverenitás vezető testületéi, a törvényhozás és a kormányzás felé irányul. Ez elsősorban a vezető testületek tevékenysége iránti reformigényt fejezi ki. Majdnem ilyen intenzitással fordult a figyelem az állampolgára z állampolgári önszerveződést kifejező egyesülések, társulások felé. J ÁQ^l qíiutei Í j C cJ Ct 1 Ix /, 1 - Kp t. c • -te 1 MK, i ^ 14 tu ii • i/* -3 í‘ ■ ’Y' , (J T — I ll lüftted Ufi tí-ll** * — _ .... _ — -- —— — » - ■ , — - - --------------------------
