Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1988-05-10
7------------------------------------------------------------í 4 I 9 _ 4 -J | mén kiviil hagyó tanagyagok és a "középszerű" teljesítményt elismerő felfogás okozzák. A tehetséggondozás háttérbe szorult a fölzárkóztatás mögött, a személyiség fejlődésének figyelemmel kisérésére alig maradt lehetőség. A pályaorientációhoz sem az iskola, sem a családok, sem az erre a célra létrehozott intézmények nem tudtak meggyőzően hozzájárulni. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekkel a foglalkozás inkább kampányszerűen jelentkezett, mintsem igényes, folyamatos gondozásként. Az együttműködés a megfelelő intézmények, hatóságok között sem alakult ki. A meglévő eredmények inkább a gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógusok személyes „ ' ' 'ff • érdemét és áldozatkészségét minősitik és nem a koncepcionális erőfeszítéseket. Fejlődött az alsótagozatokon az egésznapos foglalkoztatás, a mindennapos test-I , Ml ■ if| nevelés terjedőben van. Javult a hazafias- honvédelmi nevelés színvonala,és biztató kezdeményezések születtek az alkotó- fejlesztő foglalkozások beindításával. Néhány szakmai munkaközösség érdemi progresszív hajtóerővé vált. A korábban "kisegitő"-nek nevezett általános iskolánkban kiemelkedő színvonalú tevékenységi formákat, oktatási módszereket alkalmaznak folyamatosan, különös gondot fordítanak a gyermekek további sorsának alakítására. A középfokú oktatási intézmények területén egyre inkább szembetűnő a képzés- I ... * korszerűsítésben a saját kezdeményezések megvalósitása. Újabb formákat dolgoznak ki,és ezekben a tantestületek tagjai alkotóközösségeket hoznak létre. Növekedett az elméleti kidolgozó és a gyakorlati kísérletező teamek száma. Új képzési szakok indításával több iskola hagyományos profilja bővült. A három iskolatípusban azonban a művelődés, a szakmai ismeretek tartalma és színvonala igen eltérő. 1 ■ ' í Ma már pontosan előrelátható, hogy a középiskolákba áttevődő magas gyermeklétszám komoly terheket fog róni iskoláinkra. Előre jelezhető, hogy a IX. kerületben csupán néhány intézmény lesz képes több tanulót befogadni. A középiskolák igyekeznek elsősorban szakmailag felkészülni a nagyobb létszám oktatására, színvonalukból nem engedni, a jobb eredményű gyermekekkel feltölteni az iskolát, de egyre feszítőbbek a helyhiány és a gazdálkodási ne- ' hézségek miatti problémáik. Szükséges lenne újra megvizsgálni, milyen közös (kerületi és iskolai) megoldások lehetségesek a minimális helybővitésre. : 1 | lí a , :1----------------------------------------------------------------------------------------------------------------* -I __________________________________________________- te. . — . . ■ - - - - — k.................é-
