Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
A műszaki fejlesztés jellegét, irányát, ütemét, egyszóval lehetőségeit elsősorban a befogadó közeg színvonala szabja meg, ugyanúgy, ahogy egy fejlődő szervezet megszabja azt, hogy milyen környezeti kölcsönhatások alkalmasak fejlődésének előmozdítására és milyenek nem. E közeg formálásában döntő szerepe van a társadalomtudományoknak és azok eredményeit közvetítő intézményeknek, mindenekelőtt az oktatás, a továbbképzés, a népművelés és a tömegkommunikáció sokrétű és gazdag eszköztárának. A sokat emlegetett és a gazdasági-műszaki fejlesztés alapve- I tő feltételrendszerét biztosító társadalmi közeg ugyanis nem más, mint a „kiművelt emberfők” közössége, a kulturált, felkészült, nemcsak korszerű ismeretekkel, de az önművelés készségével is rendelkező, a továbbképzésre és megújulásra kész, értékteremtésre orientált társadalom. A gyorsan változó világgazdasági közegben időről időre szükségessé váló technikai átállások, termékszerkezeti változások olyan munkás- és műszaki gárdát követelnek, amely akár 5-10 évente is képes a szakmai váltásra. Ehhez nemcsak nem elég a hagyományos értelemben vett jó szakmai képzés, de bizonyos értelemben - ezt már saját tapasztalatainkból is látnunk kell - a merev rendszerű, szűk szakmai képzettség egyenesen akadálya is lehet a szükséges váltásoknak. A példák világosan bizonyítják, hogy a megoldást csakis az általános műveltség, az önképzés és továbbtanulási készség szilárd megalapozása, az általános és egyben korszerű szakmai ismeretek elsajátítása jelenti. Egy-egy ország példáján azt sem nehéz felismerni, hogy például az átlagosnál magasabb vizuális kultúra hogyan realizálódik kiemelkedő formatervezésben, s hogyan biztosít ez előnyt az illető ország termékeinek a nemzetközi versenyben. Fel kell azonban hívni a figyelmet a befogadó közeg más, mélyebb öszszefüggésére is. A tudományos ismeretek alkalmazásán alapuló műszaki fejlesztésnek szigorú technológiai feltételei vannak: olyan munkafolyamatokra van szükség, amelyek megbízható időigényű és eredményű, tehát pontosan kiszámítható s egymáshoz jól illeszthető műveletek sorozatából épülnek fel, hiszen csak az ilyen technológiai rendszerek alkalmasak a tudományosan feltárt és gyakorlatilag uralt műszaki összefüggések hatékony egymásra építésére, csakis az ilyen technológiákra épülő termelést lehet kiszámítani és összehangolni és fejlesztésüket megbízhatóan megtervezni. Az automatizálás rendszerszemléletű megvalósítása nélkül, a fő- és mellékfolyamatok szétválasztásának, a gépi és kézi műveletek szigorú meghatározottságának híján a termelői folyamatok összehangolatlanná válnak, és hatékonyságuk messze a műszakilag lehetséges szint ^ alá süllyed. A magyar gazdaság történetének autarkiás időszaka nem kedvezett a korszerű technológiai szemlélet kialakításának. A magyar ipar fejlődésében lejátszódott hatalmas, sokszor túlzott méretű vállalati koncentrációt nem mindig a korszerű technológiai alapok kiépítése, hanem sokkal inkább a szervezeti-adminisztratív meggondolások kényszere határozta •■V 32
