Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1987-03-17

meg. Ebből is következik, hogy a vegyes és nem egymásra épülő techno­lógiai rendszerekkel dolgozó üzemeinkben a munkafolyamatokat csak közvetlen helyszíni tapasztalatok alapján lehet irányítani. Ilyen körülmé­nyek között nemcsak a koncepcionális műszaki fejlesztés ütközik akadá­lyokba, hanem a műszaki fejlesztés talán legfontosabb szakemberrétege, a kutató-fejlesztő mérnökök gárdája nem koncentrálhatja erőit az érdemi műszaki feladatokra. „ Az utóbbi 5-7 évben érezhetően előtérbe került a rendszerszemleletu gondolkodás a technológiák fejlesztésében és rekonstrukciójában. Van­­nak még további tartalékaink; technológiai rendszereink hatékonyságát növelni tudjuk az ún. nem egyenszilárd szakaszok, szűk keresztmetsze­tek feltárásával és kiküszöbölésével. A technológiai rekonstrukciókban erre nagy figyelmet kell fordítani. A befogadó közeg alakítása jelentős társadalompolitikai feladat, amely­ből pártszervezeteinknek is ki kell venniök a részüket, sőt a jobbítást szolgáló" valtoztátasök kezdeményezőiként kell fellépniük. Ma meg saj­nos az a helyzet, hogy az önmagát mozgósító és ezáltal minden egyeb erőforrás felhasználásának hatásfokát megszabó, ember képviselte erő­forrást nem tudjuk adekvát módon működtetni, és így nemegyszer előáll az a helyzet, hogy a legdrágább erőforrást pazaroljuk vagy parlagon he­­vertetjük. Mintha megfeledkeztünk volna annak a hajtóerőnek a jelentő­ségéről, amely az ember saját személye fontosságának erzetebo , a hasz­nos munkavégzés tudatából, az alkotás öröméből, a feladattal való azono­sulásból deriválódik. A „humán” erőforrás hasznosítása elsőrendű eidek és ennek az érdeknek az érvényesülését sokoldalúan, gondos munkává segíteniük kell a pártszervezeteknek. Vállalniuk kell az alkotóerők mo - lizálásáért és működtetéséért a küzdelmet, és vissza kell szorítaniuk azo- IS a meg-megjelenö törekvéseket, amelyek a sajátos az átlagostól el­térő kezdeményező magatartásformák ellen irányulnák. tenunk kell hogy a tudás, az ismeret - mind megszerzés, es elsajátí­tási mind pedig felhasználási folyamatában - csak akkor valhat negye fok” termelési tényezővé, csak akkor lehet a társadalmi, műszak, ejlodes hajtóereje ha befogadására a szükséges előfeltételeket megteremtjük, a fotbbNősítjük áldás, az ismeret társadalmi rangját es megbecsült mind erkölcsi, Megszerzésének, fejlesztésének ésteedményes felhasználásának társadalmi szükségletként való megjefo­­tesét nyilvl csak olyan yezettseget, a gy ’ az ettől vald eltérést sem az egyének, sem a kent igényli, es ^ termelési szférát körülvevő és ugyanakkor közösségek nem tűrik meg. minősége nem lehet tartós ellent­abba erősen mS^Slgazság, hogy fejlelt „uh 33

Next

/
Thumbnails
Contents