Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1985-02-16/1
r— -*• • ■ - "•■ ti 17 0" ; , I I j i A szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek szoros kapcsolatot alakítottak ki azokkal 0 ... -i ti ftairáotnkkai a közoktatás és az egyetemi-főiskolai képzés-nevelés er es®IV(- • az üzemekkel, ahol a tanulók gyakorlatukat végzik. Ezek többsége nem kerületi munkahely. M Tm* ei|a nt nripntációt seqítséget adtak a felsőbbszintű döntések megvalós t s szó g o Szakmai, politikai, világnézeti nevelésük egészét, a munkássá nevelést javuló színvonalon szó -eg e e o a p ’ ' bvoc)ákban iskolákban és a felsőoktatási intézményé en mu o gáltg gz jsko|g gz üzemek érdekeinek felismert egybeesése, kölcsönös támogatása. Az elmu t helyi politikai mu . éve(<ben intenzfvebb munkát végeztek. A pedagógusok, oktatok időszakban sem sikerült jelentősen javítani a világnézeti alapok kiépítését, megszilárdítását, f Pi7lSZet7I fóütréaének iaénvesebb árnyaltabb számbavétele indult meg. Fejlődött a társagyakori a gyerekek gondolkodásában az ideológiai sematizmus, az előítéletek és a bizonyh'S 75 ró oktatáspolitikai célok támogatásában az egység. ta|7y A ,g|adatához ét lehetasé3eihez képest, rendkiyüi differenciált a végzet. Az intézményi demokrácia valódi minőségét a változások, a bonyolultabb o yama o jo n tanulók általános műveltsége, sokuknál alapvető hiányosságok tapasztalhatók. felszínre hozták, komoly hiányosságokra is rámutattak. A pedagógusok közéleti tevékenysége sokszínűbbé vált, de indokolatlanul széles a skála az alap a oHannmicnk többséae lelkiismeretes, hozzáértő, tartalmas munkát végzett, zen e u vi tevékenységnél lényegesen többet vállalók és a minden társadalmi munkát elutasítók között. I^l1n”lenebbé^t a tí^dalmVés élettapásztalá, szerinti m^oszlásuk. konkrét to* kOzoktaiásban dolgozók bérének általános emelése, jövedelmük növekedése kedvezd hatás. tá<yik Külön fiaveimet követelő tényező lett a jelentős fiatalodás. A pedagogu gyakorolt nemcsak a szakmai, hanem a szélesebb közvéleményre is. képviselői igényes összefogásának, kiváló személyiségek uj iránti fogefonys^na^ izom/^^ A felsőoktatási intézmények sokoldalúan foglalkoztak a távlati fejlesztési koncepció feldolgonéhány intézmény szakmai kísérleteket vállaló, kezdeményező mun , fó ngk f.,esz. zásáva!( a he|yi feladatok kimunkálásával. Az elhatározások szervezésében megtorpanások is tási reform mindenütt változásokkal járt, előnyei hozzájárul a hatékonyságával a tatapasztalhatók voltak. A tartalmi korszerűsítés meghonosodott elemei viszont jól szolgálták a téséhez. De nem lehet megelégedni a szocialista tartalmú nevelés eddig, hatékonyságával, ^ nulók, hallgatók történelmi ismereteivel és erkölcs, szemléleteve . arűrtm(Wpik Az oktatók és a hallgatók jelentős rétegei intenzivebben érdeklődtek és reagáltak a világ- és Az alapfokú oktatási intézmények komoly erőfeszítésekettettek feltételei ősznépgazdaságban, társadalmi életünkben végbemenő új folyamatokra, a vitákra. T°bb esetbe" megtartásáért, de gondjaik tovább fokozódtak. Az óvodait ilhelyezé; léte y g,ósu|ásában * jelentek meg ellentmondásos elemek. A kerületi pártbizottság következetesen próbá kozott a szességében javultak, ám ezek minősége még ma is elterő. A neveié JJékos gyermepolitikai irányítás és együttműködés eszközeivel reális helyi értékelést elemi, a faladat°ka főként az iskolára előkészítő, sokoldalú munka szífeodala ®^elk^7n7/SoL éoülerék állaorientálni. Eredményként tartalmasabb politikai kapcsolatok épülték k. az mtézményekkel. A kék speciális ellátásának feltételei nem lettek kedvezőbbek. Az á/fa/ános/s^o/a/ épületek a vezetőkkel és kollektívákkal szervezett közös munkálkodás legtöbbször előrelépést gát érintő problémák több helyen nehezítették a tartalmi fe adatokhozott. növekedése, az iskolán kívüli elhelyezés, az egész napos foglalkoztatas eg Dártbizottság kezdeményező volt az irányításban résztvevő felsőbbszintű politikai és állami gátló tényezőkké váltak. wP7Pt*k közötti koordinációban. A hallgatók sokoldalú érdeklődését formáló, műveltségét lét-és ,öiskolai “,o,vama,okkal viszoM nem ,09lalkozon mélvreha,6an' re; . m B| A pályaválasztást segítő, a pályairányító munka hiányosságait nem sikerült kiküszöbölni. To . esti-levelező tagozatán még jelentősebb a visszaesés. A továbbtanulásnál az egyevábbi gondokkal bővült, mert a környezeti hatások következményeként a gyorsabb es nagyobb munkáltatói érdekek sok esetben egymásnak ellentmondóan érvényesültek. Az iskolapénzkereseti lehetőséget kínáló foglalkozások irányába tolódott a továbbtanulás, igény A komndszerű felnőttoktatási típusokon túl több továbbképző intézmény folyamatosan emelkedő zépiskolákban a lemorzsolódási arányokból jelentős tartalmi problémákra lehetett következte - mpnnviséqi iqényeknek tett eleget. Az egész országra kiterjedő funkciójuk, korszerű ismeretni. A későbbi korrekciós lehetőségek is nehézkesek maradtak. Kiemelkedő képességű, teh®]“; kn/vPtítő módszereik nemcsak növekvő szükségleteket, igényeket, de fontos időszerű és távlati ges tanulókkal szervezett foglalkozás differenciált minőségben erősödött. Az ehhez kapcso ódo gazdasági követelményeket elégítettek ki. széleskörű vita eredményeként a fogalom gyakorlati értelmezése kibővült, de az ehhez alkal- 9 mazkodó feltételek, módszerek még nem minden helyen kiforrottak. Különböző okok miatt, valamennyi iskolatípusban növekedett a veszélyeztetett gyermekek 3 j A művetődéspoIitika végrehajtásának feltételei, tapasztalatai száma amely a tantestületek egészétől nagyobb nevelési erőfeszítéseket követelt. A hivatástu... . , datnak, a pedagógiai felkészültségnek számos szép példája lenne idézhető. Az iskolai és a csalá- Az 198O. évi pártértekezlet határozatában a művelődés jelentőségének es gya 1 S2 di nevelés »k esetben nem erősítette egymást. nak emelését jelölte meg. Hangsúlyozta ezen belül a munkások s fiatalok Az új központi oktatási dokumentumok követelményeinek érvényesítése a beszámolási időtevékenyrég ^ervez^ A^űvelődé^lit^aTcébk! feladíoívégrehajtása során szakban valamennyi középfokú intézményben megkezdődött. Néhányukban profilváltás is tornyesebb hJdat0SÍt^ ■ kulturális-művelődési szervezetben, a feltételrendszerben *» tént. A kerületbe költözött a Békés Glasz Élelmiszerkereskedelmi Szakmunkásképző Intézet. több kérdésben előrelépés to' ^ sz,ntentartás - illetve a szerény mértékű előrelépés -Több iskolában kettős képzési célú rendszert alakítottak ki. Három intézményben beindult a Eredmény hogy kedvező szemléleti átalakulás indult meg, de élesen , technikusképzés feltételeinek megszervezése. A demográfia, csúcs elérte a középiskolákat. lehe őiségéit b.zitosítottík. fellendülések. Bizonyos vonatkozásban stagnálást Az egyes szakmákban mutatkozó aránytalanságok ellenére a szakmunkásképző intézetekben elkülöníthetők a gyakorlatb összességében stabilizálódott a létszám. A pedagógus ellátottság e területen viszonylag kedvező és visszaesést is lehetett tapaszta ni. volt, az egyes tanárok munkabeosztásában viszont nagy eltérések mutatkoztak. 29 ‘__________________________________fó . ite. I — I ® ■ *« ■ 1-' ................... mm mm __ . . _ ____________________________________________________' -------- - - -...................... - - - - f
