Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1985-02-16/1
• w» m» w .mhí » -9 ««. • • ^ I I \y ' ; | 4 i , -i|.d|j emelése és ellenőrizhetetlensége A kerületi párttestületek és pártszervezetek többsége az információs munka hatékonyságát fonyek csaptak össze a szabadáras terme e eje en számonkérést .Tömegesen vitatták kozta. Eredményeként az információk gyűjtése, összegzése, elemzése és felhasználása fejlődött, miatt. Mindenütt igényelték a szigorú es öve eze az életmód kiugró különb- A testületi tagok szervezett, rendszeres tájékoztatása sokat javult. Ugyanakkor nem sikerült az új gazdálkodási formák, szervezetek e yes g , s azokon a helyeken lehetett tamegfelelő mértékben előrelépni az elemzésben, a helyzetekre és rétegekre vonatkozó differenségeiről folytatott polémia is. Politikai eszu ts gge e . előkészítésében hibák voltak, ciáltságban. A visszatájékoztató tevékenység folyamatosságában is elmaradás mutatkozik. laov énnenezrt^^ Gyakorlati példák igazolták, hogy az érdekstruktúra műkő- A Kossuth-kiadványok és a pártdokumentumok a célok és feladatok megvalósításának fontos dérének dinamikusabb feltárására elemzésére a korábbinál nagyobb szükség volt. Az elkövetett eszközei voltak. Ennek megfelelően a pártszervezetek egy része a politikai irodalmat munkájáhihák nphpzítették e téren a viszonyok reális felismerését és tudatos befolyásolását. A pártszerbán széleskörűen alkalmazta. A terjesztés évek óta igen kismértékben növekvő, differenciált vezetek munkájában qyakran az érdekek „váratlan" ütközése jelentette a legnagyobb probléeredményt hozott az egyes munkahelyi típusokon belül is. Felhasználásának hatékonysága mát Olvknr kéoviseletük illetve eqyeztetésük során objektíve is sérültek. gyakran elmaradt a lehetőségektől. A forgalmazásban jelentős arányt képviseltek az üzemi párt, , :r!snt az érdeklődés nőtt a pobizottságok. A politikai kiadványok iránt az érdeklődés élénkülő volt, mind szerkesztésüket, A nemzetközi kérdésekben szervezetit je ózta sesaz összpfüaoéseinek maqyarázata mind a cikkek tartalmát párttagjaink igényesebbnek minősítették. Néhány más folyóiratban, litikai felelősség erősödött. Az események és tendenciák elv. összefüggéseinek mwrazata hetj|anban meaielent cikk váltott ki vitákat megalapozottabb lett. Az új kérdésekre az érzékeny válaszkeresést, a megfogalmazást többnyihetilapban megjelent vitákat. L (1, re az elkötelezettség határozta meg. Előrelépés mutatkozott a külpolitikával foglalkozó fóru- A kerületi, de főként a helyi információs munkához az üzemi lapok és híradók megfelelő segítők nvíltsáqának, őszinteségének fejlődésében. Esetenként azonban a párttagok nem léptek fel séqet nyújtottak, de számuk - főként a költséqterhek miatt - csökkent. A pártbizottság idő világnézetüket is tükröző meggyőző érvekkel. Az általános megközelítések nem voltak mindig • szakonkénti tájékoztatókkal, egyes kiemelt eseményekhez egységesen biztosított híranyagokeredményesek a konkrét események megértetésében, vagy a gyorsaság, az operativitás igénye kai, fontosabb határozatok megküldésével es ismertetésével segítette elő a helyi szerkesztősénem párosult az elvi alapok felhasználásával. A párttagság tájékoztatása sem volt mindig meggek tevékenységét. Évente rendszeresen konzultáció volt a lapok vezetőivel, felelő. A társadalmi-politikai évfordulók megünneplésével összefüggő kerületi és helyi feladatokat Az 1983. évi áprilisi KB ülést megelőzően, illetve utána a nemzetközi politika fő kérdésévé a alapvetően jól sikerült megoldani. A tudati nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt I . y > békeharc emelkedett. A pártbizottság egyrészt követte a felsőbb pártszervek útmutatásait, a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásának negyedszázados, Marx Károly, majd Hámán másrészt öntevékenyen kezdeményezett, testületi állásfoglalásában a pártszervezetek, a párttá- Kató születésének 100. évfordulójára rendezett tudományos ülések, megemlékezések. A tögok feladatainak megjelölésében a békepropaganda tartalmasabb kiszélesítését, a személyes és megszervezetek országos eseményei, a KISZ, az úttörőmozgalom fennállásának jelentős dátukollektív aktivitás fokozását szorgalmazta. Felkarolta a MÁV Ferencváros Csomópont Béke maj js segítettek az ismeretek és élmények gyarapításában. Az eredmények hozzájárultak a szoszocialista brigádjainak felhívását. Tudatosabb munkálkodás eredményeként a pozitív folyamacialista hazafiság, az internacionalizmus elmélyítéséhez. A fiatal nemzedék szélesebb körű betok felgyorsultak, a politikai teendők az alapszervezetek többségében tartalmi célokká szervevonása a történelmi szemlélet formálásába jelentett pozitív tényezőt. Fejlődött a kerület múltződtek. A brigádfelhívás alapján érdemi kapcsolatok alakultak ki az üzemi és az intézményi jának( munkásmozgalmi hagyományainak felderítése, ápolása, amelynek tárgyi dokumentumai kollektívák között. Fokozódott a békepolitikai agitáció konkrétsága, nyíltabb lett az érdekeltjs bővültek. Létrejött a Ferencvárosi Mozgalmi Barátok Klubja, amely szervezett formában a ségi rendszerek, társadalmi-katonai szövetségek céljainak, tevékenységének felismertetése. A „régi" elvtársak gazdag tapasztalatait is hasznosítja a mai feladatokhoz. tömegpolitikai munka tudatosabban mutatott rá az e témában is jelentkező hibás nézetekre, Párttagságunk a szövetségi politika alkotóelemként kezelte a párt egyházpolitikáját. Elvi alapígy a pacifizmusra, a kiszolgáltatottsági szemléletre, a nagyhatalmak közötti tartalmi megkuideológiai, politikai kérdésekben világosan látták, képviselték a társadalom egészét mozgósí lönböztetéseket mellőző elméletek tarthatatlanságára. A fővárosi-helyi békerendezvényeken a tó együttműk'ödés több területén. Az egyházakkal fenntartott kapcsolatok kiegyensúlyozottak, részvétel és az ezt előkészítő mozgósítás sikeresnek bizonyult, bár ez az eltéréseket nem szun- A h_vök toborzására irányuló munkájuk jelentős arányváltozást nem idézett elő. Módszereiben tette meg. Ez még szervezettebb agitációt tett szükségessé. A tanulók, az ifjúság gondolkodásáazonban hangsúlyosabb lett a gyermekek és fiatalok megnyerése érdekében folytatott tevéra pozitívan ható, sokszáz diákra kiterjesztett konkrét beszélgetéssorozat, számos pedagógus és kenységük. Felélénkült az egyházi törődés, támogatás felajánlása a magányosok, az idősek, be-KlSZ-vezető példamutató aktivitásával erősítette a célok elfogadását, a magyarországi béketegek egyes csoportja inak. A párta lapszervezetekben, ha találkoztak a vallásosság áttételes jemozgalom megújulásának támogatását. Az ideológiai és politikai munkában a szükséges folyalenrégével, többségében csak regisztrálták az eseményeket (esküvő, keresztelő, temetés) és a matosság még nem valósult meg. Hiányosságok, felületességek tartalmi kérdésekben is előforszemélyes! elvi konzekvenciákat ritkán vonták le. A pedagógusok igyekeztek megalapozni a dúltak. tudományos világnézetet, de ez inkább az oktatásra korlátozódott, a nevelési hatásokban nem Az agitáció és a tájékoztató munka a határozatoknak és az igényeknek megfelelően elsősorban alkotott egységet. A szocialista iskola elvét és a vallásos jelképek viselését némely helyen még a gazdaság és életszínvonalpolitikai kérdésekre koncentrált. Hozzájárult a valóságos társadalmi összeegyeztethető nek tartják, folyamatok hatása mellett a párttagság és a környezet gondolkodásának pozitív formálásához. Eredményeként tisztult a szemlélet, tovább fejlődött az összefüggések ismerete. A kisebb csoportokra épülő, azok igényeit követő és befolyásoló módszerek színesebbé váltak. A korszerű- 2.) Az oktatási intézmények részvétele a képzésben, a nevelésben, rég igénye fokozódott, de az alkalmazás területén még nem tudta a hagyományosan megszoj kott formákat átütően megváltoztatni. A pártnapok rendszere bővült, egyre több érdeklődőt A beszámolási időszakban tovább folytatódott a köz- és a felsőoktatás tartalmi, szervezeti korvonzott. A pártcsoportok a legtöbb helyen egyre inkább az agitáció, a tájékoztatás fórumaivá szerüsítése. Az új követelmények alkalmazása több területen megindult, miközben általánossá vá)tak vá!t az ötnapos tanítási hét. A fejlődéssel egyidejűleg az ellentmondások is jelen voltak, melyek , , , . foiniriáca npm következhetett be minden vonatkozásban. A társadalmi folyamatokra épülő A politikai agitáció javításéért sok helyen jelentés erőfeszítéseket tettek. A pártszervezetek etoklto n ^ k ^ fe|téte|eit j||e,öen nagy récében ugyanakkor ez nem volt folyamatos egyes pártszervezeteknél hiányzott az on fertató* k eme gy gy rendszeresen, évente több alkalommal foglalkozott az álló kezdeményezes, a helyi viszonyokhoz való tudatos alkalmazkodás. A partoizoiisag j s g ^ hl, : ■ ÍST MG I rárá,— __————*———————— ——— ' Uj. _____ - .......-.........-...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... * 00 00 . . . -ír _________.____________________________■ - ....._ _ - -- -1.................— •- - - — ■ - —............................ wm n ■ mi i--------—
