Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1986 (HU BFL XXXV.13.a/12)
1986
I I 92 ESZMECSERE Az 1980-as népszámlálás adataiból csupán kirívó példaként említem, hogy a az ed műszaki igazgatók, vállalati főmérnökök, műszaki vezetők, műszaki főosztálykossá és osztályvezetők mintegy 35 százalékának nincs felsőfokú végzettsége. Nem dasái tudom, milyen érzésekkel feküdne műtőasztalra bármelyikünk, ha orvosaink m képzettségéről állapítanánk meg ugyanezt. Vajon iparunk, gazdaságunk szer/orra vezetőbe megfelelő képzettség nélkül belenyúlni kisebb veszélyt jelent? Ami ^ nem az egyénnek, hanem az egész társadalomnak káros, az kisebb gond? Ezzel czon, szemben, túlképzésre hivatkozva csökkentik a felvételi létszámot műszaki rulhi egyetemeinken, és mérnökeink országszerte arról panaszkodnak, hogy mun_____ ' kájuk nagy része nem fűződik képzettségükhöz. sem ~~ /— • • • lyek koss> Ha jelenlegi hazai műveltségi eszményünket visszahelyeznénk a 19. századba, kaik valószínűleg ott is elavultnak tekintenék néhány vonatkozásban Technikai műegye veltségünk hiánya igazában már akkor is feltűnő volt, hiszen Kossuth Lajos és ki is ostorozta több ízben „deákos" műveltségünket. Igaz, hogy most van progkodf ramunk az isi olák számítógépesítésére és a technika középiskolai tantárgy, a müv baj csak az, hogy technikai műveltségűnk elmaradása ma fájdalmasan nagy, ,.rde és jelenlegi lépéseink majd csak egy évtized múlva éreztetik hatásukat. És ad,szni dig várhatunk7 Ni-m, de mégis azt tesszük A közművelődésünket formálók nátt Körűben megindult már egy párbeszéd erről de a gyors befolyásolásra alkalmas elv>ti tömegkomrrui’i ködös intézmények meg tartózkodóak e témával kapcsolatban. ket' Gondolkodásul "‘unit bán él — egy bízvást múlt századbelinek mondható — érthetettenü ji> , megkülönböztetés a ..technika” és a „humán” kultúra v között. * . ■•. i •rultűi.tnak van szőkébb és tágabb értelmezése, égj feiől > • ű • t . . • ’cor- k vagy népek anyagi-szellemi javainak összességéi int nőst figyelmen kívül hágniuk .Senki sem r| ... -i irgieUem •óbb i ey.’ben az egész emb-fisig sorsát <■• a.f <, < k > i nely bennünk " Vórü.'v Ha ko* . , .;<• ,it« eut.'ir-i a karra nk mind uiyagi mind szóik-":.) javai, m s i teeh'.iK-ii 'teli c.e'.nelr ai u vívmányaival és veszélyeivel együtt A Tíi-hm*: - min' i társadalmi javak előálliUiára szo’gálr és tudománnyá) t ■ kölcsönhatásban fejlődő anyagi és szellemi eszközrendszer — igencsak magas o#. fokú ismereteket kivan nemcsak alkotóitól, hanem felhasználóitól is Ezt joggal i / nevezhetjük sajátos technikai műveltségnek, s ez sokkal több és némiképp más, ,, mim amit a közvetlen munkavégzéshez szükséges ismeretnek és munkakultúy, rár.ak nevezünk 0ii, Nem kell mindig más országok példáiból kiindulni, de elkerülhetetlen, hogy p,.technikai műveltségeinket összevessük a közeli és hasonló országokéval (péli’g t dán) Ausztria és Csehszlovákia), ahol a lakosság átlagosan magasabb technikai ismeretekkel rendelkezik, ebből fakadóan okosabban, sokoldalúbban és hatédíj, konyábban használják ki annak lehetőségeit, és ez boldogulásuk egyik forrása. Vannak népek, akiknél a technikához való vonzódás tradicionális és karakté• risztikus vonás. A legtöbb európai ország azonban közös jegyet mutat abban, yt hogy a technikai fejlődést olyan társadalmi célnak tekinti, amelynek megválójyi. sitásához a közművelődési programokat is csatasorba állítja. mí Ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy nyersanyagaink, természeti ^ kincseink korlátozottak, beruházott javainkat nem tudjuk középtávon a lég^ korszerűbbekre cserélni, belátható, hogy technikai műveltségünk a legjobban kamatoztatható hazai erőforrások közé tartozik. Különös jelentősége ennek, ^ hogy a mai gazdasági versenyben elérhető pozíció döntően azon múlik, hogy . milyen mértékű a termékhez, eszközhöz hozzáadott szellemi érték, illetve azon, 1 hogy a felhasználó társadalmi közeg mennyire fogékony ennek kiaknázására. ^ Azt hiszem, csak az írástudatlanság felszámolásához mérhető a technikai kulkc túráltság hiányosságai leküzdésének jelentősége. ’ a, Néhány sikeres kezdeményezés már bizonyította, hogy pozitívan tudjuk bemi folyásolni az ismeretek bővítését közművelődési eszközökkel is. Ehhez azonban _ I • I A ■10 '..... "J . ................ _ „ V_________ ___________________________________________________---.......................■ - - ---------- > ■ ■ , -------- -■ ............. ...............................- - - —